A NortonLifeLock és az Avast vezetősége még tavaly augusztusban csapott egymás tenyerébe azt követően, hogy utóbbi felvásárlásáért 8,6 milliárd dollárt ajánlott a másik fél. Az ügylettel kapcsolatban az akkori kommentárok előnyként emlegették a két biztonsági vállalat eltérő ügyfélkörét és alapvetően különböző üzleti modelljét, hiszen így az egyesüléssel egymást kiegészítő és kölcsönösen támogató új, bővebb portfólió születhet.

De ami jó a piaci szereplőknek, az nem feltétlenül előnyös a vásárlóknak. Legalábbis most erre jutott a britek versenypiacot felügyelő szerve, a Competition and Markets Authority (CMA). A hatóság idén januárban indított hivatalos vizsgálatot annak kiderítésére, hogy a felvásárlás csökkenti-e a brit felhasználók választási lehetőségeit. A NortonLifeLock ennek és egy hasonló spanyol eljárásnak a következtében kénytelen volt eltolni az akvizíció lezárására megjelölt februári céldátumát. Az amerikai vállalat menedzsmentje ugyanakkor biztos volt benne, hogy zöld utat kap a tranzakció. 

A CMA tegnap nyilvánosságra hozott vizsgálati eredménye azonban ennek ellenkezőjéről tanúskodik. A szabályozó hatóság ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a fúzió valóban csökkentheti a piaci versenyt. Az indoklás szerint a vállalatok szoros versenytársak, és kevés más jelentős riválisuk akad a szegmensben. Ez pedig a tervezett ügylet megvalósulása esetén a verseny csökkenéséhez vezethet az Egyesült Királyság piacán, ami értelemszerűen rosszabb helyzetbe hozza a kiberbiztonsági megoldásokat kereső fogyasztókat.

Az ügylet azonban ezzel még nem feneklett meg végleg, hiszen az érintetteknek öt munkanap áll rendelkezésére, hogy olyan intézkedéscsomagot, javaslatokat tegyenek a CMA asztalára, amely segít eloszlatni a fentebbi félelmeket. Ezek átnézése után a versenyfelügyelet dönthet a fúzió engedélyezéséről, ennek elmaradása esetén pedig egy második, még alaposabb vizsgálat dönthet a felvásárlás sorsáról.

Brit keménykedés

A CMA meglehetősen aktív alakítójává vált az informatikai szektornak az elmúlt időszakban. A hatóság ellenállása volt például az egyik oka annak, hogy végül az Nvidia elengedte az ARM felvásárlásának ötletét, amely a félvezetőipar legnagyobb akvizíciójának ígérkezett. Szintén a brit hatóság mutatott megálljt Mark Zuckerberg közösségi oktopuszának, a Facebookból lett Metának azzal, hogy megakasztotta a Giphy tervezett 400 millió dolláros felvásárlását.

És ha már szóba került Zuckerberg: a brit törvényhozás sem igyekszik túlzott barátságot kötni az alapítóval, hiszen Boris Johnson kormánya olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely alapján akár börtönnel is büntethetik a közösségi oldalak vezetőit, ha pontatlanul információkat adnak a hatóságoknak.