Egy hete a The Washington Posttól indult a hír, hogy a Facebook hosszú szünet után ismét jelen lehet Kínában, ha csak jelképesen is. A lap értesülése szerint az amerikai közösségi oldal engedélyt kapott arra, hogy irodát nyisson Hangcsouban, amely Sanghaj mellett Kelet-Kína egyik gazdasági központja.

Innovációs hubnak nevezték, de ez sem ment át

Bár a cég egy mindössze 30 milliós dollár alaptőkéjű innovációs hubot szeretett volna felállítani startupok támogatására, a helyzet már másnapra gyökeres fordulatot vett. A The New York Times vette észre, hogy az engedély már másnapra eltűnt a kínai cégregisztrációs adatbázisból. A lap információi szerint a város helyi vezetése csak azután egyeztetett a kínai központi internetfelügyeleti szervvel, miután kiadta az engedélyt a Facebooknak. És mint utólag kiderült, ez hiba volt. A NYT-nek név nélkül nyilatkozók szerint emiatt törölték a már bejegyzett cégregisztrációt is.

De hogy még zavarosabb legyen az ügy, a Financial Times (FT) megkeresésére a Kína legfőbb internetfelügyeleti szerve, a Cyberspace Administration azt nyilatkozta, hogy a Facebook leányvállalatának nem adtak ki cégalapítási engedélyt. Csupán annyi történt – nyilatkozta a hivatal, hogy a Facebook felvette a hivatalos kapcsolatot Hangcsou illetékes szerveivel a vállalatalapítás ügyében.

A lap megkereste Hangcsou piacfelügyeleti irodáját is, amelytől azt a választ kapta, hogy a belső nyilvántartásukban sincs nyoma a cég regisztrálásának, sem a regisztráció későbbi törlésének. A hivatal FT-nak nyilatkozó munkatársa szerint ha a regisztrációt hivatalosan törölték volna, akkor annak lenne nyoma az adatbázisban.

A FT mindezt azzal magyarázza, hogy a szabályzó hatóságok egyelőre hezitálnak, hogyan viszonyuljanak a Facebook igyekezetéhez, amellyel meg akarja vetni lábát a még mindig óriási tempóban bővülő kínai piacon.

A tét óriási, az idő meg sürget

De miért kulcskérdés Kína a Facebooknak? Legfőképpen azért, mert jelenleg a világon a távol-keleti ország netes piaca nő a legdinamikusabban, miközben a Facebook növekedése egyre csak lassul (a legutóbbi negyedév és az előrejelzések miatt brutálisan meg is büntették a befektetők).

Kína piacát a kínai cégek (Alibaba, Baidu, Tencent stb.) uralják, és ott is képesek olyan nagyra nőni, mint az amerikai cégek nemzetközi piacon. A kínai internetes piac bővülése ráadásul egyáltalán nem mutatja a telítettség jegyeit. Ha erről a piacról a nagy amerikai cégek (legfőképpen a Facebook és a Google) lemaradnak, akkor hamarosan egy erősen protekcionista gazdaságpolitikával megtámogatott és hatalmas hazai piacra támaszkodó kínai óriásokkal kell megküzdenie saját piacukon is.

Mark Zuckerberg szóval és tettel is igyekszik bizonyítani, hogy hajlandó a kínai vezetés kedvére tenni a piacra jutásért. Ennek vannak látványelemei, például hogy elkezdett mandarinul tanulni, vagy hogy nem rest találkozni kínai vezetőkkel (a nyitó képen például Lu Wei-jel látható, aki 2016-ig vezette a párt propaganda osztályát, valamint az internetfelügyeleti hatóságot is), de vannak súlyosabb lépések is. 2016-ban például valószínűleg a kínai felhasználók – pontosabban a cenzúra segítése – miatt vezettek be olyan algoritmust, amely bizonyos tartalmú bejegyzéseket hátrébb sorol aszerint, hogy a felhasználó földrajzilag melyik régióban tartózkodik. A közelmúltban pedig az derült ki, hogy a felhasználói adatokat olyan vállalatoknak is átadták, melyekről tudható, hogy rendkívül szorosan kötődnek a kínai államhoz.