Korábban nem tudott átütni az a néhány jelentős befektetőtől érkező kezdeményezés, hogy megnyirbálják a Facebook-alapító totális kontrollját a közösségi óriásnál. Mark Zuckerberg azonban továbbra sem érezheti biztonságban magát, mert az azóta eltelt időszakban is bőven történtek olyan események, amelyek gyengítik a pozícióját. A legutóbbi, több tízmillió felhasználó adatát érintő adatlopási botrány farvizén ismét elkezdtek gyülekezni az elmozdítását szorgalmazó részvényesek.

Harc az elnöki székért

A nyilvánosságra került információk alapján a mostani kampányban hasonló célokat tűztek ki a "puccsisták", mint a már említett előző offenzíva során, ami nem túl megdöbbentő, hiszen több szereplő mindkét történetben felbukkan. A zászlót ezúttal négy állami alapkezelő emelte magasba azért, hogy Zuckerberget eltávolítsák az elnöki székből. A kezdeményezők remélik, hogy ezúttal olyan tömegben sikerül maguk mellé állítaniuk a többi tulajdonost, hogy azzal már az alapító se tudjon dacolni.

A csoport egyik szószólója, a Rhode Island állam kincstárát vezető Seth Magaziner a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy kezdeményezésükkel igyekeznek nyilvánosságot adni a megfogalmazott problémáknak, valamint feltenni a napirendre az ügyet a Facebook következő éves közgyűlésén. A jövő májusban esedékes tanácskozáson el akarják érni, hogy független személy kerüljön az elnöki székbe, aki így képes lehet ellenpontot képezni a vezérigazgatói pozícióját mindenképpen megtartó Zuckerbergnek.

Hogy erre miért lenne szükség, arra számtalan példát hozott az élet az elmúlt időszakban. Az első helyen természetesen a már említett Cambridge Analytica-fiaskó áll, illetve az azt követő időszakban is újra és újra felbukkanó adatkezelési hiányosságok, incidencek. De ugyanúgy nem erősíti a közösségi hálózatba vetett bizalmat az álhírek és propaganda elszaporodása, vagy például az, hogy általában mennyire komolyan tudja a Facebook egy-egy választás kimenetelét alakítani.

Körülbástyázott alapító

Hiába azonban a sok, szinte menetrendszerint érkező ügy, probléma, a Facebook első számú emberét annak ellenére nem lesz könnyű elmozdítani, hogy a cég papírjainak nagy része mások birtokában van. A vállalat különleges részvényesi szerkezetének köszönhetően a társaság nyilvános papírjaiba fektetőknek – legyen a tulajdonukban akár egymilliárd dollárnyi pakett is – nem sok beleszólásuk van abba, hogy milyen irányba menjen a gigantikussá duzzadt vállalkozás.

A Facebook két részvényosztállyal jelent meg a tőzsdén: az átlagos befektetők birtokolják a részvényenként egy szavazati joggal járó A-sorozatú részvényeket, míg az egyenként 10 szavazatot biztosító B-részvények a vállalati bennfentesek kezében vannak.  Zuckerbergnek jelentős csomagja van a B-sorozatból, ami legalább 60 százalékos többségi szavazati jogot biztosít a számára. Nem mellesleg ő a cég elnöke is, vagyis lényegében teljhatalma van – mondja a befektetők egyre nagyobb csoportja. Két éve egyszer már felmerült a részvények átalakításának az igénye is, de abból végül szintén nem lett semmi.