Miközben az USA-ban pont azt próbálják elkerülni, hogy a novemberi választásokon újabb orosz manipulációs kísérleteknek legyenek kitéve, kiderült, hogy nem csak onnan érkezhet nyomás. A kiberbiztonsággal foglalkozó FireEye egyik elemzője szúrta ki elsőként, hogy a közösségi hálózatok felhasználásával nagyszabású propagandakampány indult Iránból. Az interneten vívott harc fegyverei változatlanok: kamu híroldalak, dezinformáció, virtuális profilokról nyomott egyoldalú véleménycunami.

Sokfrontos támadás

A biztonsági cég jelentése alapján a kampány terepe a Facebooktól a Twitteren és YouTube-on át egészen a nem túl sokak által használt Google Plusig terjed. Ezeken terjesztenek olyan linkeket, információkat, amelyek hitelességét hirtelen összerántott "híroldalakkal" igyekeznek megteremteni. Az augusztusi propaganda nyomaira nem csak az Egyesült Államokban bukkantak, de aktivitást találtak Nagy-Britanniában, Latin Amerikában és természetesen a Közel-Keleten is.  

A téma meglehetősen változatos volt, de abban megegyeztek, hogy mind az iráni kormányzat irányvonalához igazodott. Ennek megfelelően találtak Szaúd-Arábiát és Izraelt gyalázó posztokat, illetve a palesztinokat támogató anyagokat, mint ahogy felbukkant a Donald Trump amerikai elnök által nemrégiben felrúgott atomegyezmény témája is, természetesen negatív tálalásban.

A Twitter az akciót koordinált manipulációs kísérletnek minősítette és 284 érintett fiókot eltávolított rendszeréből. Hasonlóan tett a Facebook is, ahol bő 250 oldal és majdnem 400 felhasználói fiók ment a levesbe. A világ legnagyobb közösségi hálózatán, valamint a szintén a Facebook tulajdonában lévő Instagramon összesen 12 ezer dollárt is elköltöttek, hogy hatékonyabban terjedjen a propaganda. A költéseket egyébként a cég bejelentése alapján a hatóságok vizsgálják. A Google anyacége, az Alphabet nem nyilatkozott hivatalosan, de információk szerint ott is folyt némi takarítás.

Politikai haszonszerzés

Az ügy azért is érdekes, mert az Egyesült Államokban egyre feszültebben várják a novemberi félidős választásokat, miután a szűk két évvel ezelőtti elnökválasztás kapcsán bebizonyosodott, hogy külföldről (ez alatt leginkább Oroszországot kell érteni) igyekeztek befolyásolni azt. A FireEye ugyanakkor azt az augusztusi Irán-barát akciók mögött nem tudott felfedezni olyan szándékot, hogy azt kifejezetten a már említett őszi amerikai választások "meghajlítására" akarnák felhasználni.

Nem úgy az oroszok esetében. A Microsoft a hét elején ugyanis arra figyelmeztetett, hogy orosz hekkerek amerikai politikusoktól és hozzájuk közelálló tanácsadóktól igyekeztek értékes bejelentkezési adatokat lopni. Szláv fronton a Facebooknak szintén volt dolga, mert a nagytakarítás során feltételezhetően az orosz katonai hírszerzéshez kötődő oldalakat is megszűntettek, amelyek a szír és az ukrán helyzettel kapcsolatban adagoltak álhíreket.