Augusztusban fontos pert veszített a Google az USA igazságügyi minisztériumával (Department of Justice, DoJ) szemben. A bíróság arra jutott, hogy a DoJ keresete megalapozott: a cég megsértette a trösztellenes törvényt, és visszaélt monopolhelyzetével az amerikai keresőpiacon, illetve azon keresztül más piaci szegmensekben. Már akkor arról szivárogtak a hírek, hogy a minisztérium szét akarja szedni a vállalatot.

Most már konkrétumok is vannak. A Financial Times bírósági dokumentumokra hivatkozva számolt be arról, hogy a szövetségi államot képviselő ügyészek "viselkedési és szerkezeti jogorvoslati” lehetőségeket is benyújtottak a bíróságra. Előbbi azt takarja, hogy a Google-t szeretnék rákényszeríteni felhasználókról gyűjtött adatai konkurensekkel történő megosztására, illetve korlátoznák ezeknek az adatoknak a felhasználását. Utóbbi pedig olyan üzleti szegmensek leválasztását takarhatja, mint a Chrome böngésző, a Play alkalmazásbolt vagy az Android operációs rendszer – ezek ugyanis mind hozzájárultak a Google monopolhelyzetének erősödéséhez az amerikai keresőpiacon (is), vélik a jogászok.

A DoJ négy területen tart szükségesnek beavatkozást: a "keresésterítés" (amikor a Google fizet böngészőgyártóknak, hogy jó pozícióban legyen a keresője) és a bevételek megosztása; a keresési eredmények generálása és megjelenítése; a hirdetések nagyságrendje és monetizációja; valamint az adatok gyűjtése és felhasználása.

Az ügyészek szerint akár be is lehetne tiltani az olyan szerződéseket, mint amit a Google az Apple-lel kötött, és amelynek értelmében évi mintegy 20 milliárd dollárért az Apple a Google Search-öt tette a Safari alapértelmezett keresőmotorjává. A DoJ emellett kötelezné a Google-t arra, hogy ossza meg a keresési, rangsorolási modelljeit, illetve azt a hatalmas adatkészletet, amit az indexek és hirdetési algoritmusok tökéletesítéséhez gyűjtött – a minisztérium szerint jogellenesen.

Javaslataikat azzal indokolták, hogy a Google több mint egy évtizede ellenőrizi a legnépszerűbb (online) terjesztési csatornákat, így a riválisok esélyt sem látnak arra, hogy versenybe szálljanak vele. Ez károkat okozott a piacon, amit csak a fenti módokon lehetne egyszer s mindenkorra orvosolni.

Globálisan is óriási hatása lenne

Bár a per tárgya a Google amerikai piacon betöltött szerepe, egy ilyen intézkedésnek óriási hatása lenne a globális keresési piacra, de más szegmensekre is. A Google-t tulajdonló Alphabetet ugyanis épp az teszi a világ legértékesebb vállalatává, hogy a keresési piacon szerzett fölényét kihasználva – a StatCounter szerint a globális piac 90 százalékát uralja – szinte minden ma fontos infokommunikációs területen (cloud computing, mobilpiac, alkalmazásboltok, online hirdetési piac, mesterséges intelligencia stb.) kulcspozíciót szerzett.

A Google szerint a DoJ javaslatai radikálisak, és hatásuk messze túlmutat a jogi kérdéseken. A csomag veszélyt jelentene a fogyasztókra, a vállalkozásokra és az Egyesült Államok versenyképességére is.

A döntés most az ügyben eljáró bíró, Amit Mehta kezében van. A per második szakaszában a bíró meghatározza a kiszabandó szankciókat. Ehhez jövő áprilisban ismét meghallgatja a feleket (valamint tanúikat), és várhatóan 2025 augusztusáig hoz döntést. (Kalifornia kormányzójára, Gavin Newsomra a közelmúltban hatottak a Google által felhozottakhoz hasonló érvek, és megvétózta az ottani MI-szabályozási törvényjavaslatot.)

A Google már most jelezte: fellebbez a döntés ellen a Legfelsőbb Bíróságon, ami további évekre nyújthatja a pert.

A piac rendületlenül bízik a cégben. A javaslatok napvilágra kerülése nem befolyásolta érdemben az Alphabet árfolyamát, amely egyébként idén már 19 százalékkal emelkedett. Jelenleg a Microsoft, az Nvidia és az Apple után a világ negyedik legnagyobb tőzsdei cége 2 ezermilliárdot meghaladó piaci értékével.