Lezárult a rektorválasztás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). Sulyok Tamás köztársasági elnök július elsejétől Charaf Hassant nevezte ki öt évre az egyetem élére. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja korábbi megnyilatkozásaiban, de pályázatában sem titkolta: a BME jövőjét nem közvetlen állami fenntartásban látja. Interjúnkban az egyetem jelenlegi problémáin túl az új rektor reformterveire is rákérdeztünk.

Az alábbiakban a mintegy háromnegyed órás beszélgetés erősen szerkesztett és rövidített változatát olvashatják. A vágatlan interjú a Bitport podcastcsatornáján hallgatható meg a cikkbe ágyazott lejátszóval, valamint a Spotify-on és az Apple podcastplatformján, melyeken fel is iratkozhat a Bitport csatornájára.

Bitport: Turbulens időszakon van túl az egyetem. Ritka, hogy egy rektorválasztási procedúra a szélesebb közvéleményt is megmozgatja. Mi váltotta ki ezt a meglehetősen nagy figyelmet?

Charaf Hassan: Nehéz ezt megfogalmazni. Minden választás társul egy kampánnyal, és ilyenkor ki szokott lépni a sztenderd menetből a dolog. Ez most szerintem nem feltétlenül volt jó az egyetemnek. A felvételizők július 10-ig változtathatják a sorrendet, hogy melyik egyetemre hányadik helyen jelentkeznek. Remélem, ez a "turbulencia" nem riasztott el senkit ettől a nagyszerű egyetemtől.

Ami a választást illeti. Két pályázó volt, és a végén a Szenátus meggyőző többséggel szavazott bizalmat nekem. Ennek voltak utórezgései is – például felmerült, hogy ki hol született –, de ezekre most nem szeretnék reflektálni. Egyébként a három évvel ezelőtti rektorválasztás is hasonló módon zajlott (akkor Czigány Tibort választották meg az egyetem élére, aki idén már nem pályázott a rektori székre – a szerk.), legfeljebb nem kapott ekkora sajtóvisszhangot.

Az egyik fontos kérdés a modellváltás volt. Elterjedt, hogy én annak feltétel nélküli híve vagyok, pedig a pályázatom első mondatából kiderül az ellenkezője. Szerencsére ezeket lehetett tisztázni. Az egyetem életében először történt meg, hogy nyilvános  fórumon, ahol több mint 500 kolléga vett részt, a jelöltek bemutatták a programjukat, és mindenki föltehette a kérdéseit. Utána ugyanezt megtartottuk a karok hallgatói önkormányzataival is.

A kampány azonban lezárult, így hozzáláthatunk az érdemi munkához, ahogy a pályázatomban is írtam: a jövő "Műegyeteme" felépítésének.

Bitport: Főleg erre is szeretnék rákérdezni, de azért kezdjük itt is az alapokkal. Ketten pályáztatok a posztra. Téged valóban a modellváltás feltétlen híveként szoktak emlegetni.

Ch. H.: Ami nem titok. De nem feltétel nélkül.

Bitport: A másik pályázó, a Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék vezetője, Kis Rita professzor szintén nem zárkózna el ettől, amit pályázati anyagában is jelzett. Ám azt is hozzátette, hogy az alapítványi fenntartási modell a BME számára addig nem jöhet szóba, amíg az EU ezt az alapítványi formát szankcionálja. Te ennél egy kicsit diplomatikusabban fogalmaztál, olyan új, a BME sajátosságain túl az előnyeit felerősítő, számára új lehetőségeket adó, testre szabott modell létrehozását tűzted ki célul, amiben kulcsfontosságú a szenátus és a hallgatói autonómia.

Ch. H.: De az előtte lévő bekezdésben azt is szerepelt, hogy az EU-kapcsolatok nélkül nem tudjuk a víziónkat megvalósítani. EU-kapcsolatok nélkül nem tudom elképzelni a BME modellváltását.

Bitport: Mit jelent a "BME-modell"?

Ch. H.: Egy dolgot be kell látni. A mostani formában az államháztartási, a vagyonkezelési szabályok és az egyéb korlátozások szinte ellehetetlenítik az egyetemi működést és akadályozzák a fejlődését. Merem állítani: az állam nem jó tulajdonos. Ez a működési forma (ti. az állami fenntartású felsőoktatás – a szerk.) befulladt. Keresnünk kell egy másik modellt. A BME esetében  három modell jöhet szóba a jelenleg érvényes felsőoktatási törvény alapjánVan ugyan az egyházi fenntartás, de ez a BME esetében nem opció.

Elképzelhető egy módosított állami fenntartás. Az egyetem mentesülne bizonyos államháztartási szabályok alól, ami rugalmasabbá tehetné a működését. Jelen helyzetben ez lenne talán a legelőnyösebb, kérdés, hogy el tudjuk-e érni.

A másik két lehetőségben az a közös, hogy az állam nem tulajdonos, hanem szerződő partner, mert így az egyetem függetlenné válhat az államháztartási kötöttségektől. A rugalmatlan szabályok ugyanis nagyon lelassítják a működést, miközben egy műszaki egyetemnek napi szinten kell együttműködni az iparral.

Bitport: Az állam mit rendel meg az egyetemtől?

Ch. H.: Magát a képzést, amit most az államháztartási szabályok szerint finanszíroz, amely egyébként azt is előírja, hogy az egyetemnek bevételt kell szereznie. Ha szerződünk az állammal, például képzünk évente 20 ezer mérnököt, matematikust, közgazdászt stb., évről évre meg tudunk állapodni a képzés áráról. Ez kiszámíthatóbbá teszi az egyetem költségvetését, és nagyobb lesz a szabadságunk a gazdálkodásban.

Persze, az lenne a legegyszerűbb, ha állami egyetem maradnánk! Adjon az állam több pénzt, sőt adjon végtelen pénzt. De nem ez a helyzet. És azért nézzünk a tükörbe mi is: a BME ipari projektekből származó bevétele jelentősen csökkent az utóbbi pár évben.

Bitport: Utóbbinak mi az oka?

Ch. H.: Részben az államháztartási szabályok merevsége. A cégek nem akarnak több hétig várni egy-egy szerződésre. Emiatt – és ez a másik ok – egyes kollégák úgy gondolják, hogy akkor vállalkozás formában oldják meg ezt az egyetem mellett, mondván: nem érdemes behozni a munkát az egyetemre, mert az túl komplikált lenne. És ezek a problémák most csúcsosodtak ki.

Azt mondtam, feléltük a családi ezüstöt. Voltak ugyan tartalékaink, de tavaly és idén nagy részét feléltük. Ezért is állítom, hogy a jelenlegi nem fenntartható modell. Az egyetem tud működni, de fejlődésről nem beszélhetünk.

Bitport: Három modellt említettél.

Ch. H.: A lényeg mindegyik esetben, hogy szerződéses viszonyban állunk az állammal. Az már másodlagos, hogy közfeladatot ellátó alapítványként vagy gazdasági társaságként. Ha nem lennének az egyetemeket sújtó EU-szankciók, akkor én az alapítvány mellett érvelnék. Az a BME számára ideális. De a víziónkban megfogalmazott célokat EU-kapcsolatok nélkül nem tudjuk elérni. És itt nem a közvetlenül az EU-tól érkező évi néhány milliárd forint a lényeg, hanem az a kapcsolatrendszer, ami nélkül a nemzetközi rangsorokban nem tudunk feljebb lépni. Vagy a hallgatóink nem jutnak el külföldi egyetemekre.

Az azonban biztos: az állam nem ellenség, hanem partner, csak nekünk is partnerként kell kezelnünk. Sokszor beszélgettünk az államtitkár úrral, aki most már miniszter (Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter – a szerk.), és nyitottnak mutatkozott a javaslatainkra. Mi műszaki területen vagyunk erősek, minden fejlesztés jellegű befektetés az országban a BME-re támaszkodik, azért az egyik legfontosabb szempont az egyetem működési rugalmassága. Ennek a lehetőségét keressük.

Bitport: Ha gazdasági formában működne az egyetem, az nem érintené az európai kapcsolatokat?

Ch. H.: Bízom benne, hogy nem. Bízom benne, hogy az EU és a magyar állam között megoldódnak ezek a viták, mert a szankciók a magyar hallgatókat és kutatókat is büntetik. Tehát nem feltétel nélkül, hanem erős feltételek mellett látom szívesen a Műegyetemet modellt váltani.

Bitport: Van olyan nemzetközi, referenciának tekinthető működési forma, amit pozitív példaként te fel tudnál mutatni?

Ch. H.: Az alapítványi működés nem magyar találmány, és vagy száz élve kitalálták. Világszerte, például Angliában, Finnországban vagy az USA-ban is ismerik ezt a formát. Bízom benne, hogy az EU-elnökségünk alatt megoldódik a helyzet.

Bitport: Az tudható, hogy az egyetem erős forráshiánnyal küzd az utóbbi időben, aminek egy példája a K-épület lezárása...

Ch. H.: Ez alapvető tévedés, a lezárást a Duna magas vízállása miatt kellett elrendelni A problémát valóban a Műegyetem mulasztása okozta, de ez független az egyetem anyagi helyzetétől. A szennyvízelvezető rendszer egy szakaszának javítása elenyésző az egyetem évi 50 milliárdos kiadási főösszegéhez képest. Inkább mulasztás történt, de már lezárult a felmérés, és hamarosan megkezdődik a hibás csövek cseréje.

Bitport: De van  más forráshiányra utaló jelzés is: az oktatói  bérek.

Ch. H.: Ez valóban így van. De tegyük hozzá, a BME-n kevés oktató él csak a béréből. Az alapbér azonban valóban nagyon alacsony, és azon vagyunk, hogy ez változzon. De félreértés ne essék, amikor erről a kormány képviselőivel tárgyalok, nem országos bértábláról, hanem a BME helyzetéről tárgyalok. Erre vállalkoztam, erről szeretnék közös nevezőre jutni a fenntartónkkal.

A pályázatom egyértelmű. Az egyetem vállalkozik egy vízió megvalósítására, és egy ahhoz illeszkedő értékajánlattal fordulunk  az államhoz mint partner, amelyben az is szerepel, hogy a BME hol és mennyit tud hozzátenni a nemzetgazdasághoz, és annak megvalósításához mennyi pénzre van szükségünk. Szerintem ez a fajta megközelítés működik. Az, hogy milyen modellben, csak utána jön.

Bitport: Említetted az 50 milliárdos kiadási főösszeget. Ez hogy áll össze a finanszírozási oldalról?

Ch. H.: Durván 19 milliárd forint állami támogatás érkezik a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól. 5-6 milliárdot kapunk a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatók után. Emellett kapunk energiakompenzációt, érkeznek bevételek hazai és nemzetközi pályázatokból, valamint az ipari projektekből. Jelentős a hazai pályázatokon elnyert pénz súlya is. A közvetlen brüsszeli források és az ipari együttműködésekből érkezőbevételek  a teljes kiadási főösszeg  10 százalékát fedik le, tehát 90 százalékban függünk az államtól.

Jelentős teher az üzemeltetés. Az egyetem épületállománya  313 ezer négyzetméter, melyek között van 100 éves és 15 éves is. És minél idősebb egy épület, annál drágább a fenntartása. Ez is szerepet játszik abban, hogy egyre kevesebb marad bérekre. Ahogy korábban mondtam, ez nem fenntartható.

De a megújulás nemcsak anyagi kérdés. Persze a kollégáknak teljesen jogos a bérekkel kapcsolatos kérésük. Ha csak az van, az nagyon-nagyon kevés. A BME-n ezt kompenzálják az ipari projektek és a pályázatok. De mi lesz, ha az állam fél évig nem ír ki pályázatot? Ezért nekünk is növelni kell a hatékonyságunkat. Nekünk is meg kell újulnunk, nekünk is figyelnünk kell arra, merre megy a világ. A technológiai fejlődést követnünk kell.

Bitport: Az ipari kapcsolatok lehetősége minden karon adott? Ott van például a Természettudományi Kar...

Ch. H.: Ott a fizika nagyon erős. Most indított a kar angol nyelvű mérnök-fizikus képzést,  ami iránt jelentős az érdeklődés, de a fizikusoknak komoly ipari projektjeik is vannak. Az adattudomány világában a matematikusok indítottak mesterségesintelligencia-centrikus vagy adatcentrikus képzéseket, és ilyen projektekben is dolgoznak. Sokáig úgy gondolták, hogy egy fizika vagy matematika intézet csak un. átoktatással tud működni. De nem.

Bitport: Melyik kar van a legrosszabb helyzetben?

Ch. H.: Ezt nem mondhatom meg. Az ilyen kérdéseket először szeretném az egyetemen belül és a fenntartóval rendezni. De tisztában vagyok a számokkal, hiszen öt éve vezetem a legnagyobb kart.
 

A régi és az új vezetőség, valamint a fenntartó: (balról jobbra) Zaránd Gergely és Levendovszy János rektorhelyettes, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, Charaf Hassan, Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Czigány Tibor távozó rektor, Verseghi-Nagy Miklós kancellár, valamint Nemeslaki András és Bihari Péter rektorhelyettes (fotó: BME)

Bitport: Négy rektorhelyettessel futsz neki az öt évnek. Ketten, Levendovszky János professzor és Bihari Péter docens az előző rektort, Czigány Tibort is segítették. Melléjük újként érkezik Zaránd Gergely akadémikus, egyetemi tanár az Elméleti Fizika Tanszékről, valamint Nemeslaki András tanszékvezető a Gazdaság- és Társadalomtudományi Karról. Egyeztetted velük a programodat?

Ch. H.: Pontosan tudtam, kikkel szeretnék pályázni, és mindegyikük véleményezte a programot, illetve segített is az őt érintő részletek kidolgozásában. Az alapkoncepció azonban természetesen az enyém, hiszen én pályáztam. Mindegyiküket jól ismerem, és maximálisan bízom bennük. Szeretném meghonosítani a menedzsmentszemléletű vezetést: egyeztetünk, de minden helyettesem szabad kezet kap a saját területén. Az én feladatom lesz a forráshiány kezelése, a fenntartóval való kapcsolattartás, a partnerségek.

Az ipari kapcsolatok a Műegyetem életében létfontosságúak. Mi nem tudományegyetem vagyunk, nálunk az ipar visszajelzései, az ipar igényeinek megértése a legfontosabb, akármelyik karról is beszélünk.
 

Bitport: Öt évre neveztek ki. Milyen lesz a BME öt év múlva?

Ch. H.: Dinamikusan fejlődő, innovatív egyetem, még ha ez most demagóg szövegnek is tűnik. A felsőoktatásnak voltak korszakai, amikor oktatáscentrikus volt, de volt kutatáscentrikus korzsaka, az utóbbi időben pedig a csapból is az innováció folyik. Én viszont egy vállalkozó egyetemet szeretnék. A "vállalkozó" alatt nem "üzletit" értek, hanem azt, hogy az egyetem képes gyorsan mozogni, képes gyorsan reagálni. Mi technológiai egyetem vagyunk, tehát a technológiai fejlődés tempójával kell haladnunk. Csak így várhatjuk el, hogy az ipar együttműködjön az egyetemmel. Olyan egyetemben gondolkodom, ahova az emberek szívesen jönnek be. Aki a műszaki területen dolgozik, látja, hogy az iparban milyen fizetések vannak. A BME-nek ebben is föl kell vennie a ritmust, ebben felelősségünk van.Hiszek abban, hogy képesek leszünk rá, de idő kell a megvalósításához.

Víziónknak négy pillére van. A BME legyen az ország erőforrásközpontja, hogy aki Magyarországon K+F-ben gondolkodik, annak első helyen az egyetemünk jusson eszébe. A második, hogy épüljünk be szervesen a technológiaalapú nemzetgazdaságba, dolgozzunk együtt az iparral, amit rendszeres találkozókkal is segítünk majd. A harmadik a nemzetközi megítélésünk javítása. Ehhez szeretnénk létrehozni egy nemzetközi tanácsadó testületet elismert szakemberekből, akik tapasztalatokat hoznak a BME-re, és elviszik hírünket a nagyvilágba. A negyedik pedig a társadalom műszaki kultúrájának emelése azzal, hogy rendszeresen megnyitjuk az egyetemet a nagyközönség előtt.

Ezeknek a pilléreknek egy része korábban is megvolt tanszéki vagy kari szinten, de most az egésze egyetem belép ebbe. Az a megközelítés, hogy vannak karok, és van egy vékony egyetem, meg fog változni: lesz egy egyetem, amelynek vannak karai, azaz a BME a brand. Szeretnénk sok mindent egységesíteni, de természetesen a diverzitást tiszteletben tartva.

Egységes lesz az egyetem felső vezetése, ami olyanban is megmutatkozik, hogy a kancellár úr közvetlenül a rektori iroda mellé költözik, és már meg is tartottuk az első közös vezetői értekezlet. Ez az új megközelítés. Enélkül nem tudok elképzelni egy jövőbeli BME-t.

A beszélgetés meghallgatható az alábbi lejátszóval.
 

(Nyitókép: Sulyok Tamás köztársasági elnök (jobbra) átadja Caharaf Hassannak a rektori kinevezést. Fotó: BME/Kékesi Donát)