A top500.org évente kétszer adja ki az aktuálisan legnagyobb teljesítményre képes számítógépes rendszerek rangsorát. A most frissített lista történelmi jelentőségű a számítási kapacitás fejlődése szempontjából.

Nem kispályások játszótere

A szuperszámítógépes elitklubba ugyanis mostantól már kötelező belépőnek tekinthető a minimum petaflops nagyságrendű teljesítmény. Az utolsó, 500. helyet megszerző rendszer 1,022 petaflops birtokában tudott megkapaszkodni a rangsor legalján. 

Az első helyhez persze ennél lényegesen több kell. Az éllovas személye ugyan nem változott, ám a Tennesse állambeli Oak Ridge National Laboratory számára épített Summit tavalyhoz képest egy alapos upgrade-et kapott. Ennek köszönhetően 2018-as 122 petaflopshoz képest már 148,6-ot tud, amivel messze megelőzi a riválisokat. Bár igen nehéz felfogni, de ez a szám azt jelenti, hogy a Summit egyetlen másodperc alatt közel 150-szer egymilliószor egymilliárd (10¹⁵) számítási műveletet tud elvégezni.

A második helyre a Summit "kistestvére", a közel 95 petaflopsra mért, szintén Amerikában működő Sierra futott be. A másfél éve még a koronát birtokló, a kínai Nemzeti Szuperszámítógépes Központban található Sunway TaihuLight rendszer 93 teraflops teljesítménye már csak a harmadik helyre elég, de a negyediken szintén egy távol-keleti gépet, a Tianhe-2A-t találjuk, amely 61,4-es mutatóval már elég nagy lemaradásban van.

A top10 további résztvevőit ennél is nagyobb szakadék választja el az élharcosoktól, hiszen itt 18-23 petaflops közötti eredmény is elégségesnek bizonyult. Az ötödiktől tizedik helyeken három amerikai rendszer mellett egy-egy svájci, német és japán szuperszámítógépet találunk.

Kínai, Kína, Kína

Bár az Egyesült Államok tavaly visszavette a koronát Kínától, és jelenleg teljesítmény szempontjából magabiztosan vezeti a mezőnyt, a keleti nagyhatalom utóbbi időben tapasztalható fokozatos térnyerése ettől még nem állt meg. Az egy éve kiadott listán 206 kínai szuperszámítógépet jegyeztek – szemben a 124 amerikaival. A számbeli fölény mostanra csak tovább nőtt, hiszen a számháború jelenleg 219-116-os eredményt mutat. Az USA maximum annyival vigasztalhatja magát, hogy a számítási teljesítmény szempontjából sokkal kiegyenlítettebb a versengés. Igaz, ha csak egy hajszállal, de már ebben is Kína áll jobban.

Európa sem lehet büszke, hiszen a legnagyobb rendszerek között alig találni a kontinensen üzemelő gépet, de általában is meglehetősen kevés az európai szereplő a listán. Talán ez a közeljövőben megváltozhat, hiszen két éve elindult egy komoly összegekkel támogatott fejlesztési program, amely mostanra kezd konkrétumok formájában kikristályosodni. Megvannak az európai szuperprocesszor első architekturális tervei, sőt már azt is tudni, hol épülnek meg a jövő szuperszámítógépei a kontinensen.