Ez az első fontos lépés a tisztán európai technológiára épülő, nagy teljesítményű uniós számítási infrastruktúra fejlesztésében.

Az Európai Bizottság az előző év elején jelentette be az uniós és tagállami forrásokból megvalósuló, világszínvonalú európai szuperszámítógépes infrastruktúra kiépítésére vonatkozó tervét. Akkor a közel félmilliárd eurós EU-finanszírozás mellett hasonló összegű hozzájárulásra számítottak a tagállamok részéről, hozzátéve, hogy a 2020-ig megvalósuló befektetéseket a magánszektor természetbeni hozzájárulásai is kiegészítik. A vonatkozó közlemény a nagy teljesítményű számítástechnika jelentőségének taglalása mellett megállapította, hogy az döntő fontosságú az EU versenyképessége és adatgazdaságbeli függetlensége szempontjából is.

Az EuroHPC (High-Performance Computing) új jogi és finanszírozási struktúrában, közös vállalkozás keretei között valósulna meg, beleértve a szuperszámítógépeken futtatottt alkalmazások fejlesztését célzó innovációs programot is. Az EuroHPC 2019 és 2026 közötti működésében maga az Unió, a nyilatkozatot márciusban aláíró országok, illetve tudományos és ágazati magánszereplők vesznek részt. Magyarország az első körben nem szerepelt az aláírók között, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szeptember végén jelentette be csatlakozásunkat az EuroHPC-hez.

Le vagyunk maradva, de már nem heverészünk

A program azt a kései felismerést tükrözi, hogy az európai kutatók és piaci vállalkozások egyre nagyobb mértékben dolgozzák fel adataikat az EU-n kívül, mivel az Unióban hozzáférhető adatfeldolgozási idő és teljesítmény nem elégíti ki a szükségleteiket. Mindez jól belátható kockázatot jelent az adatok és üzleti titkok védelmére, és általában az adatok feletti rendelkezési jogra nézve is. Az Európai Unió aktuálisan a világ tíz legerősebb rendszerének egyikét sem birtokolja, amelyek amúgy sem európai technológián alapulnak.

A közös vállalkozás átfogó programjának része az European Processor Initiative (EPI) is, amely már összesen 10 tagállam 26 partnerszervezetének bevonásával alacsony fogyasztású, RISC architektúrára épülő processzorok tervezésén dolgozik. Ez  nyilván fontos eleme egy tisztán európai technológiára épülő szuperszámítógép 2022-re előirányzott felépítésének, amely ráadásul a globális toplistán is dobogós helyek környékére várnak. Az EPI 2018 márciusában nevezte meg a konzorcium tagjait, a kezdeti 23 résztvevőhöz azóta további 3 szervezet csatlakozott.
 

forrás: european-processor-initiative.eu


Az EPI több lépcsőben fejlesztené ki a csúcsrendszerekbe szánt processzorokat: ezek révén legelőször 2021-ben lennének kiépíthetők a pre-exascale teljesítményű rendszerek, amelyeket már legnagyobb részben az európai technológiákra alapozva 2022-23 környékére futtatnának fel az exascale szintre. Az első lépcsőben így két darab, a világ élvonalába tartozó pre-exascale teljesítményű szuperszámítógép és legalább két további, középkategóriás rendszer kiépítése szerepel, a nagy menetelés első szakaszát pedig az ütemezésnek megfelelően teljesítették.

Az elsőség Kínáé lesz, de aztán odaérünk melléjük

Az EPI háza tájáról érkező legfrissebb hírek szerint ugyanis megszülettek az első architekturális tervek, amelyeknek dokumentációját az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátották. A testület szerint a RISC-V alapú dizájnra épülő első termékek akár 2021-re elkészülhetnek. Az EPI-t vezető Philippe Notton, aki a szuperszámítógépes szegmensben működő egyetlen számottevő európai cég, az Atos illetékes alelnöke, a létező legjobb professzionális háttérről beszélt ennek kapcsán. Szerinte a konzorcium szakmai portfóliója felöleli a szükséges képességeket a szuperszámítógépes rendszerektől egészen a járműipari végtermékekig, ez pedig lehetővé teszi, hogy létrehozzanak egy új, fajsúlyos európai szereplőt a fejlett félvezetőipar területén.

Érdemes megjegyezni, hogy az EPI a gyakorlatban mindössze tavaly december óta működik, vagyis nagyjából hat hónapra volt szüksége, hogy kézzelfogható eredményeket prezentáljon az EB felé. A Horizon 2020 programon keresztül finanszírozott kezdeményezés egyébként nem csak a szuperszámítógépeket célozza a CPU-kkal és a speciális feladatokra tervezett gyorsítókal, mivel az általa fejlesztett processzorcsalád később már az európai autógyártóknál is megjelenhet. Előbbi esetben a jövő heterogén szuperszámítógépeit meghatározó MI-gyorsítókról van szó, utóbbival pedig a járműiparra szabott determinisztikus számítási feladatokat szolgálnák ki a Kalray szellemi tulajdonára épülő megoldásokkal.

A hardveres HPC fejlesztések ezen felül kiegészülnek middleware-ekkel, fejlesztői készletekkel, compilerekkel és könyvtárakkal, végfelhasználói alkalmazásokkal. Járulékos, de nem kevésbé fontos eredmény lesz általánosságban az európai know-how magasabb szintre emelése. Az exascale teljesítményű rendszerek elsőként való felépítése olyan ambiciózus cél, ami saját európai csiptechnológia nélkül lehetetlen vállalkozás. A versenyt a dolgok jelenlegi állása szerint így is Kína nyeri 2020-ra a Tianhe-3 szuperszámítógéppel, amit nem sokkal később az Egyesült Államok, majd Japán is követ majd 2021-2022 környékén.

Piaci hírek

A testkamerák felvételei alapján készítene rendőrségi jelentéseket az MI

Pontosabban a Draft One nevű MI-alkalmazás fejlesztője, aki szerint jó ötlet rábízni az ilyesmit a totál megbízhatatlan mesterséges intelligenciára.
 
Hirdetés

Adathelyreállítás pillanatok alatt

A vírus- és végpontvédelmet hatékonyan kiegészítő Zerto, a Hewlett Packard Enterprise Company platformfüggetlen, könnyen használható adatmentési és katasztrófaelhárítási megoldása.

A válasz egyszerű: arról függ, hogy hol, hogyan és milyen szabályozásoknak és üzleti elvárásoknak megfelelően tároljuk az információt. A lényeg azonban a részletekben rejlik.

a melléklet támogatója az EURO ONE Számítástechnikai Zrt.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.