Tavaly márciusban 13 EU-s tagállam írta alá Rómában azt a megállapodást, melyben új szuperszámítógépek kifejlesztéséről döntöttek. Az European High-Perfomance Computing Joint Undertaking (EuroHPC JU) célja, hogy a világ legjobbjaival versenyképes masinákat hozhasson létre 2020-ra. Ehhez nagyon komoly anyagi erőforrásokat is hozzárendelt az öreg kontinens: mintegy 1 milliárd eurós összeggel támogatják a projektet.

Veszélyes versenytársak

Habár kevésbé vannak előtérben a szuperszámítógépek az okostelefonokhoz, a cloudszolgáltatásokhoz vagy az IoT megoldásokhoz képest, számos, nagyon fontos feladatot végeznek el. Időjárás-modelleket és -előrejelző rendszereket futtatnak, részecskekutatási feladatokat látnak el, mesterségesintelligencia-projekteken dolgoznak, hogy csak néhány példát említsünk. Szerte a világon előszeretettel alkalmazzák őket, ám az extrém számítási teljesítmény eléréséhez a legkomolyabb szereplők támogatására van szükség.

Nem véletlen, hogy zömmel állami szervezetek üzemeltetik az akár több teremnyi alrendszerekből fürtözött masinákat. Az Egyesült Államok, Kína és Japán jár élen ezen a téren, Európa most az itt szerzett lemaradását szeretné behozni. Valamint az sem utolsó szempont, hogy a piacvezető teljesítmény elérése mellett az európai adatok így helyben maradhatnak, nem kell kiadni azokat harmadik fél számára.

Az EU ugyanis felismerte, hogy a jelenlegi tíz legerősebb rendszer egyikét sem birtokolja. A már létező szuperszámítógépek pedig nem európai technológián alapulnak, így tulajdonképpen az EU-s kutatói szcéna ki van szolgáltatva másoknak (például az olyan hardveres hibáknak, mint amiket az Intel processzorokban találtak). Ez pedig nem csak stratégiai szempontokból nézve hátrányos az Unió számára, de az innovációt és a versenyképességet tekintve sem kedvező helyzet.

Összesen 486 millió eurót ad az EU a projektre, és nagyjából ugyanennyit dobnak össze külön tagállami és társult országokból érkező felajánlásokból. Eddig Belgium, Bulgária, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Horvátország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Szlovénia szerepel a támogatók listáján, de az állami pártfogók mellett magáncégektől érkező pénzeket is elfogadnak.

Felpörgetni az uniós KKV-kat

Az EuroHPC infrastruktúrája rendelkezésre fog állni az európai ipar számára - olvasható a közleményben -, különösen a kis- és közepes vállalatokat kívánja támogatni az EU. A szervezet azt várja a szuperszámítógépes teljesítmény könnyebb elérésétől, hogy felpöröghet az innovatív termékek létrejötte. Felgyorsulhat a termékfejlesztés a tervezési és gyártási ciklusok csökkentésével, az új anyagokkal való kísérletezéssel, a költségek minimalizálásával, az erőforrás-felhasználás hatékonyságának javításával és a döntési eljárások rövidítésével és optimalizálásával.

Például az autóipar esetében a szuperszámítógépek bevetése a termelési ciklusok korábbi, 60 hónapos idejét 24 hónapra csökkentheti le. De fontos szerepet tölthet be a nemzetbiztonság tekintetében is, összetett titkosítási technológiák kifejlesztése és a kibertámadások nyomkövetése révén. Emellett nukleáris szimulációk futtatásában is hasznos lesz majd az EuroHPC, állítja az Európai Bizottság.

Ehhez mindazonáltal igen komoly teljesítményre van szükség. Ez számszerűsítve a másodpercenkénti 10¹⁷ számítási teljesítmény (pre-exascale) elérését jelenti, melyet már az európai technológiákra alapozva 2022-23 környékére 10¹⁸ szintre (exascale) kíván felfuttatni a projekt. Mindezt két, a világ élvonalába tartozó pre-exascale teljesítményű szuperszámítógép és legalább két további, középkategóriás rendszer kiépítésétől remélik elérni. Az állami és magántulajdonban levő szervezetek 2020-tól kezdhetik el majd kiaknázni a bennük rejlő lehetőségeket.