Kiegyenlítettebb lett az országok közötti verseny a szuperszámítógépek világában, már ami a világ 500 legerősebb szuperszámítógépét illeti. Míg tavaly egyértelmű volt az amerikai fölény, idén már a legtöbb telepített rendszerrel Kína büszkélkedhet.

A kínaiak a leggyorsabbak

A félévente közölt rangsor szerint idén is Kínáé a legerősebb gép. Ráadásul a kínaiak ismét duplázni tudták a számítási teljesítményt. A Sanghajtól nyugatra fekvő Vuhszi városba telepített szupergépet a National Parallel Computer Engineering Technology Research Center építette. Az új listavezetőt, a Sunway TaihuLight-ot az alapkutatásban használják és több mint 10,6 millió mag dolgozik benne. A lebegőpontos teljesítményt mérő LINPACK teszt szerint 93 petaflop/s-ra képes. Ez közel háromszorosa a tavalyi listavezető Tianhe-2-nek, amelynek eredménye 33,9 petaflop/s.

Az élen nincs is más nagy változás. Harmadik és negyedik helyen az USA két gépe, a szuperszámítógépekre specializálódott Cray cég Titanja (17,6 petaflop/s) és az IBM közel azonos teljesítményű Sequoia nevű gépe (17,2 petaflop/s) áll. Ötödik a Fujitsu K computere 10,5 petaflop/s-mal.

Saját erőmű is kell hozzájuk

A gigantikus teljesítménynek az energiaigénye is gigantikus. A listavezető teljes terhelésnél 15,4 MW energiát fogyaszt. Bár lebegőpontos számítási teljesítménye közel háromszorosa a tavalyi listavezetőnek, annak mégis több energiára van szüksége: 17,8 MW-ra. Ebből a szempontból szintén érdekes a Fujitsu szupergépe: az élcsapat harmadik legnagyobb energiafalójának 12,7 MW energiára van szüksége teljes terhelésnél. (Összehasonlításképpen: a paksi atomerőmű teljesítménye 2000 MW, de a kiskörei vízi erőmű már kevés lenne, mivel annak csupán 7 MW a teljesítménye.)

A szupergépekben jellemzően az Intel Xeonjait használják. A legtöbb szuperszámítógépben, szám szerint 455-ben dolgozik a szerverprocesszor valamelyik változata. SPARC-okat egyedül a Fujitsu használ – a japán gyártónak a listán szereplő mind a 7 konfigurációjában ilyen processzor van. Az IBM Power processzorait viszont egyedül az IBM használja, igaz, a Nagy Kéknek összesen 23 konfigurációja került fel az 500-as listára.

Az Opteronokat főleg a Cray kedveli, a 13 Opteron processzoros szuperszámítógépből hetet ők készítettek. Rajtuk kívül a Sugon (4 gép) és a HP (1 konfiguráció) próbálkozott vele.

Meglepően sokan gyártják

Az 500-as listán meglehetősen sok gyártó szerepel, és olyan szuperszámítógépek is felkerültek, melyek több gyártó kooperációjából születtek. A darabszámok alapján nagy gyártónak számít a HP 127 konfigurációval, melyekből három fért be a legjobb száz közé. Darabszámban kevesebb géppel képviselteti magát a teljes listán a szuperszámítógép-specialista Cray, ám például a száz legerősebb gépből 30-at ők gyártottak, egyik gépük, a Titan pedig, amely az Egyesült Államok egyik kiemelt kutatólaborjában, az Oak Ridge National Laboratoryban dolgozik, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára is felkerült.

Az európai piacon jelentős szereplő a francia Bull, amely 22 szuperszámítógépével került fel a listára. Ezek zöme Franciaországban működik, de szállítottak Belgiumba, Hollandiába, az Egyesült Királyságba, Németországba, sőt Brazíliába is. Legerősebb gépük, a lista 33. helyére sorolt Mistral a német klímakutató központban dolgozik.

Az IBM 38, a Fujitsu és a Dell 10-10 géppel képviselteti magát. Még az Oracle is felkerült a listára egy géppel. Red Sky nevű konfigurációja, amely az amerikaiak megújulóenergia-kutatásának központjában, a National Renewable Energy Laboratoryban teljesít szolgálatot, 285. a listán.

Az akadémikusoknak is telik rá

Mint az a fenti példákból is látszik, bizonyos alapkutatási területeken már nélkülözhetetlenek a szuperszámítógépek. Az 500 listáról 95-öt, száz legerősebb gép közül 27-et az akadémiai intézetek használnak. Közül a legbrutálabb a Shaheen II, amit a Cray gyártott a szaud-arábiai King Abdullah Universitynek. A gép a tavalyi listán még a 7. volt.
 

Az ipar használja a listán szereplő gépek közel felét (243), több mint ötödüket (111) pedig a kutatóintézetek. Az idei listavezető, a Sunway TaihuLightpéldául a kínai szuperszámítógép központban található. Emellett jelentős felhasználónak számít a kormányzati szektor is (43 gép). Érdekes, hogy a listáról csupán egyet, a HP építette Thort (149. a listán) használják egyértelműen katonai célokra. Ezt a gép az amerikai légierőnél állomásozik.

A legtöbb telepített gépet Kínában (167) és az Egyesült Államokban (165) telepítették. A többi ország e téren nagyon le van maradva: Japán 29, az Egyesült Királyság 12, Németország 26, Franciaország pedig 18 szuperszámítógéppel büszkélkedhet. Indiában mindössze kilenc, Oroszországban pedig 7 gép üzemel az 500-as listáról.