Június eleje óta a Tennesse állambeli Oak Ridge National Laboratory számára épített, Summit nevű rendszer a világ leggyorsabb szuperszámítógépe 122 petaflops körüli számítási teljesítménnyel. Ez másodpercenként 122-szer egymilliószor egymilliárd (10¹⁵) számítási műveletet jelenti, amit bemelegítés nélkül még felfogni sem egyszerű. Ha azt feltételezzük, hogy egy emberi felhasználó másodpercenként egy műveletet végez el, akkor az illetőnek 6,3 milliárd évig kellene folyamatosan számolnia, hogy ugyanazt a teljesítményt nyújtsa, mint amire a Summit egyetlen másodperc alatt képes.

A fejlődés ütemére jellemző, hogy a 200 millió dolláros kormányzati támogatással felépített Summit annyival gyorsabb a tavaly novemberi rekordernél, hogy a kettő közti különbség önmagában is elegendő lenne a globális toplista ötödik helyére. A legutóbb kiadott 500-as rangsort a kínai Vuhsziban működő Nemzeti Szuperszámítógépes Központ Sunway TaihuLight nevű szuperszámítógépe 93 teraflops teljesítménnyel vezette. Az új lista harmadik helyére szintén egy amerikai gép futott be, a közvetlen élmezőnyben az amerikaiak és kínaiak mellett egy svájci és egy japán szuperszámítógépnek jutott hely.

A Summit egységei összesen 340 tonna tömegűek, a rendszer több mint 850 négyzetmétert foglal el. Összesen 9 216 darab, 22 magos IBM POWER9 CPU és 27 648 darab Nvidia Tesla V100 grafikus processzor dolgozik benne, a kapcsolatokat majdnem 300 kilométernyi optikai kábel biztosítja. A Summit hűtéséhez percenként 15 ezer liter vizet használnak, fogyasztása pedig – bár csak fele a második helyezett kínai rendszerének – több mint 8 ezer amerikai háztartás áramfelvételének felel meg.

Indikátorok a technológiai versenyben

Bár Kína öt év után veszítette el a szuperszámítógépek listájának vezető helyét, a lista egészét tekintve tovább erősödött, hiszen a top 500-as mezőnyt tekintve már 206 kínai szuperszámítógépet jegyeznek – szemben a 124 amerikaival. A különbség annál látványosabb, hogy a listát hosszú ideig az Egyesült Államok dominálta, és a listás helyezéseket tekintve még két évvel ezelőtt is fej-fej mellett haladt Kínával. A kommentárok szerint egyébként a kínai fejlesztéseket paradox módon az amerikai kereskedelmi korlátozások gyorsították fel.

Bár a szuperszámítógépek nyilvánvalóan ritka és speciális felhasználású technológiát képviselnek, a toplista mindenképpen sokat elmond egy-egy ország technológiai erejéről, hiszen ezeket a gépeket a mesterséges intelligenciától az időjárás-modellezésen át a gyógyszeriparig számos kutatási területen használják. A Hyperion Research szerint a szuperszámítógépek (ebben az esetben az 500 ezer dollárnál drágább számítási rendszerek) piaca 2017 és 2022 között megduplázódik, és 9,5 milliárd dollárosra növekszik.

Nem véletlen, hogy már az Európai unióban is stratégiai kérdésként tekintenek arra a problémára, hogy a közvetlen élmezőnyben egyetlen uniós szuperszámítógép sem található. Az EU egymilliárd eurót rendelt ahhoz a kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy 2020-ra a világ legjobbjaival versenyképes masinákat hozhasson létre. Az EuroHPC infrastruktúráját a tervek szerint a teljes európai ipar rendelkezésére bocsátják majd, a 100 petaflops számítási teljesítményt (pre-exascale) pedig már európai technológiákra alapozva, 2022-23 környékére futtatnák fel az 1000 petaflops (exascale) szintjére.