Kína rendre képes meglepetést okozni bármely területen. Amikor például a nyugati világ az OpenAI eredményeinek és a GPT-3-nak örült, a kínaiak hamarosan jöttek a válaszlépéssel: bejelentettek egy olyan mesterségesintelligencia-algoritmust, amit még egyetemre is beírattak. A Nikkei most számszerűsítette is, hogy ki fújja a passzátszelet MI-kutatásban: Kína mind mennyiségben, mind minőségben messze megelőzi az Egyesült Államokat. Ez már csak azért is érdekes, mert Washington folyamatosan szigorodó exportkorlátozásainak épp az lett volna az egyik célja, hogy lassítsa a kínaiak fejlesztéseit a kulcstechnológiák, többek között az MI terén.

A gazdasági lap tanulmánya szerint a Tencent Holdings, az Alibaba Group Holding és a Huawei Technologies ott van a 10 legnagyobb MI-kutató vállalat között, és folyamatosan erősödik a pozíciójuk, pedig a területen korábban egyértelműen amerikai dominancia érvényesült. A kutatások jelentős része már nem elméleti; egyre gyakrabban eredményeznek valós alkalmazásokat, hívja fel a figyelmet a gazdasági lap.

Többet publikálnak, többen hivatkozzák

A tanulmányhoz a holland Elsevier kiadó segítségével leszűrték (kb. 800 kulcsszót használva) 2012-től kezdődően tíz év MI-témájú publikációit, tudományos cikkeket, konferencia-előadásokat. 2012-ben még csak 25 ezer publikációt közöltek a témában az Elsevier lapjaiban, 2021-ben viszont már kb. 135 ezret. (A Nikkei szerint 2012-ben került előtérbe a mélytanulás, ami egyfajta boomot eredményezett az MI-kutatásban.)

A vizsgált tíz évben egyébként a kínai kutatók mindig is több tanulmányt publikáltak, mint az amerikaiak. Előnyük 2021-ben volt a legnagyobb: összesen 43 ezer tanulmányuk jelent meg, közel kétszer annyi, mint az amerikai kutatóknak. A kínaiak mennyiségi előnye egyébként általános, és nem korlátozódik az MI-re, mint azt egy tavalyi elemzés kimutatta.

Azt, hogy a szakcikkek minősége milyen, az idézettséggel mérték: megnézték, hogy hány olyan cikk született, amit más MI-vel kapcsolatos publikációknak legalább a 10 százaléka idézett. Ebben Kína lassan érte utol az USA-t. 2012-ben az amerikaiak 629 publikációjával szemben 425 ilyen idézettségű kínai született. A fordulat 2019-ben következett be, 2021-ben pedig már Kína 70 százalékkal több magas idézettségű cikket adott a világnak, mint az USA: szám szerint 7401-et.

Pedig Peking csak 2017-ben tűzte ki egyértelműen azt a célt, hogy 2030-ra a világ első számú mesterséges intelligencia innovációs központjává válik.

Nem is akarnak leállni

A csúcstechnológiák – köztük a mesterséges intelligencia – kutatása és fejlesztése, valamint gyakorlati alkalmazásának gyorsítása továbbra is prioritás, kiemelten kezelték a 2023-as gazdasági tervekben, és a 20. pártkongresszuson is, amelyen Hszi Csin-ping elnök beígérte, hogy Kína nyeri a technológiai versenyt.

Persze az USA sem tétlenkedett, 2016-ban megcsinálta a saját MI-stratégiáját, de nem sikerült a K+F-be akkora lendületet vinni, hogy az ellensúlyozhassa a kínai nyomulást. Mindezzel együtt hiba lenne az USA pozícióit leírni, hívja fel a figyelmet a Nikkei. Az MI-kutatásban érdekelt vállalatok rangsorát ugyanis az amerikai technológiai óriások (Alphabet, Microsoft, IBM) uralták a vizsgált 10 évben. A 2021-ben hat amerikai vállalat került a leggyakrabban idézett publikációkat kiadó top 10 szervezet közé.

A másik négy helyen viszont csak kínai cégek vannak: a Tencent, az Alibaba, a Huawei és a State Grid Corp. of China. Utóbbi egy állami áramelosztó vállalat, amely egyben az ország egyik legjelentősebb MI-kutatóbázisát tartja fenn. De ott van a topcsapat közelében a Baidu is (idézettségi listán a 11.).

Az EU nem kapkodja el

Ehhez képest az Európai Unió egyelőre sehol sincs. Nem kis részben azért, mert elsősorban a szabályozás felől közelít az innovációhoz, hogy megakadályozza egy disztópikus rendszer kialakulását.

Európában – de már az EU-n kívül – az Egyesült Királyság rendelkezik még ismert MI-vel kapcsolatos innovációs programmal. 2021-ben tették közzé a National AI Strategy című dokumentumot, amely tíz év alatt MI-szuperhatalmat csinálna az országból.