Ezzel riogat a The New York Times terjedelmes cikke. Nem kellene kivonni a kutatásokból a pénzt.
Hirdetés
 

Egy német egyetemi oktatóval, Sören Schwertfegerrel példálózik a The New York Times abban a cikkében, amely a kínai mesterségesintelligencia-kutatás előretörését mutatja be. Schwertfeger Németországban folytatta posztdoktori kutatásait az autonóm robotok témakörében. Eredetileg úgy tervezte, hogy kutatói karrierjét Németországban, esetleg az USA-ban folytatja, ám végül Kínában kötött ki.

Kína egyre többet költ, az USA egyre kevesebbet

A német kutató azért ment a Sanghaji Műszaki Egyetemre dolgozni, mert sokszorosát kapta annak a kutatási keretnek, amire otthon vagy az USA-ban számíthatott. A pénzből önálló labort tudott felépíteni, kapott asszisztens, technikust – és egy csapat PhD hallgatót is. A laborban mesterséges intelligenciára épülő autonóm robotokat, drónokat és szenzorokat is fejlesztenek. Schwertfeger összességében olyan lehetőségekhez jutott, ami Európában és az USA-ban is elérhetetlen lett volna számára.

De a kínai fejlesztési pénzek nem maradnak országhatáron belül. Mint a lap írja, az amerikai védelmi minisztérium is felfigyelt arra, hogy a kínai befektetések már megjelentek mesterséges intelligenciával foglalkozó amerikai cégekben, köztük olyanokban is, melyek hadászati célú eszközöket fejlesztenek.

Szakértő szerint Kína már csak egy lépésre van az Egyesült Államoktól. Azt pedig kifejezetten félelmetesnek találják, hogy egy tekintélyelvű állam olyan technológiákban gondolkodik, mint a Különvélemény-szerű AI-val támogatott bűnmegelőzés, a bárkit az ország egész területén nyomon követő zárt láncú kamerarendszer, vagy az önmagát irányító intelligens rakéta. Olyan világ rajzolódik ki, mintha a scifiíró Philip K. Dick és George Orwell közösen találta volna ki.

Nem tudni, mennyit költenek, de biztosan sokat

Miközben az USA visszafogja az ilyen irányú kiadásait – a Trump-adminisztráció első költségvetési tervezete csökkenti azoknak az állami szerveknek a büdzséjét is, melyek hagyományosa támogatják a mesterségesintelligencia-kutatásokat – Kína két marokkal szórja a pénzt a kutatás-fejlesztésre. Egy kutató szerint ez egy verseny az új generációs számítástechnikában. Csakhogy míg a kínaiak ezt versenynek gondolják, az amerikaiak nem. A kínaiak államilag finanszírozzák a területet, míg az USA egyre inkább magáncégekre tolja a kutatást.

A kínai gazdaság átláthatatlansága miatt arra csak becslések vannak, hogy számszerűen mennyit is költhetnek erre a területre. De abban mindenki egyetért, hogy sokat, nagyon-nagyon sokat. Tartományok és városok is adnak támogatást például robotikai fejlesztésekre, aminek egy jelentős része valószínűleg AI-kutatásokra megy, de vannak városok, ahol közvetlenül támogatják az AI-val foglalkozó cégeket.

Emellett vannak országos projektek, melyeket a központi kormányzat finanszíroz közvetve vagy közvetlenül. Olyan fejlesztéseken dolgoznak például, mellyel megjósolhatók a terrortámadások, de akár a sztrájkok is, vagy olyan arcfelismerési megoldáson, amelyet egyszerű integrálni akár egy országos kamerahálózatba is.

A lap információ szerint a kínai kormány arra készül, hogy több milliárd dollárt toljon összehangoltan a terület fejlesztésébe. A döntésben még olyan eseményeknek is van szerepe, mint az AplhaGo sikere. Arra ugyanis, hogy a Google mesterséges intelligenciája már a világ legjobb gojátékosaival is felveszi a versenyt, a kínai kormányban is felfigyeltek. Ennek hatására indítottak például egy államilag finanszírozott projektet az agyműködésen alapuló számítástechnika kutatására.

Verseny van, de javul az együttműködés is

A Kínában dolgozó kutatók egyik legnagyobb problémája az információcsere korlátozottsága. A lapnak nyilatkozó kutatók azonban úgy látják, javul az információáramlás, ami a kutatási eredmények publikálásában is tetten érhető. Emellett a kínai kutatók egyre nagyobb szerepet kapnak amerikai kutatólaborokban.

A vállalatok között is megvan ez a kapcsolat. Többek között a Baidu, Tencent és Didi is hozott létre mesterségesintelligencia-labort az USA-ban. Sok kínai cég a befektetéseivel van jelen: a Pentagon szerint az elmúlt hat évben 51 amerikai cégbe mintegy 700 millió dollárt fektettek. Emiatt egyébként a hadügyesek aggódnak is, komolyabb ellenőrzést szeretnének az ilyen cégeknél. Főleg azért, mert még a kínai magáncégek esetében sem lehetünk biztosak abban, hogy valóban magáncégről van szó.

Ennek egyik példája a Baidu, amely a mesterséges intelligencia nagyon sok területén (önvezető autó, beszédfelismerés, arcfelismerés stb.) fej-fej mellett halad a Google-lel vagy a Microsofttal. Kína most egy olyan labort hoz létre, amely a Baidu eddigi eredményeinek felhasználásával minden külföldi AI-technológiát lecserélne hazaira. Meg persze katonai fejelsztések is lennének: a labor egyik projektje az intelligens földi robotok katonai célú felhasználását kutatja.

Egyes amerikai kutatók szerint azok a kínai törekvések, melyek a mesterséges intelligenciát például az internet hatékonyabb cenzúrázására akarják kihasználni, végső soron kontraproduktívak lesznek. Bár a cenzúra hatékonyabban fog működni, de a fordítóprogramok is tökéletesebbek lesznek, és egyre több kínaihoz jutnak el fontos információk. A mesterséges intelligencia egy olyan világot hoz létre, amely még kevésbé kiszámítható, amit Pekingben nem kedvelnek.

Cloud & big data

Újabb egymilliárd dolláros befektetés a legértékesebb MI-fejlesztőbe

A kínai SenseTime elképesztő tempóban fejlődik, és ilyen ütemben szívja fel a befektetői tőkét is.
 
A szállodaipar soha nem látott hatékonysággal képes kiszolgálni a pihenést és a kikapcsolódást. Ugyanakkor rengeteg munka és erőforrás van mögötte, hogy ön ezt cikket hotelszobája kényelméből olvashatja.

a melléklet támogatója a TP-Link

Reakció „A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál” című cikkünkre, amely a CIO Hungary 2018 konferencia tudásmegosztást segítő programjának tapasztalatait foglalta össze.

A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.