Nemcsak az elkészült tudományos publikációk számában, hanem az idézettségben is a kínai tudósok a legeredményesebbek, állapította meg a japán tudományos és technológiai minisztérium egy jelentése. A világ legtöbbet idézett publikációinak top 1 százalékában (az idézettség a publikációk egyik legfontosabb értékmérője: minél többször idéznek egy tanulmányt, annál jobb minőségűnek számít) a tanulmányok 27,2 százalékát jegyzik kínai kutatók, az USA pedig 24,9 százalékot. Az is sokat elárul a tudományos kutatások koncentrációjáról, hogy a harmadik helyezett Egyesült Királyság részesedése itt mindössze 5,5 százalék.

A Clarivate kutatás-elemző cég adatai alapján összeállított jelentést a japán minisztérium valószínűleg figyelmeztetésnek is szánta, felhívva a figyelmet a terület fontosságára. Mint a Nikkei írja, ugyanaznap tették közzé, amikor Joe Biden amerikai elnök aláírta a CHIPS Actként emlegetett törvényt, valamint azt a javaslatot, amely 280 milliárd dollárt irányoz elő a Kínával való gazdasági verseny megnyeréséhez szükséges a tudományos kutatások intenzitásának növelésére.

A tudományos kutatás a versenyképes iparágak és gazdaságok motorja, de nem a jelent, hanem az ágazatok a jövőbeli piaci potenciálját határozza meg. A technológia szektorbab ilyen területek a mesterséges intelligencia vagy a kvantumtechnológia, melyek nem csak az iparágat, hanem a nemzetbiztonságot is közvetlenül befolyásolhatják, hívja fel a figyelmet a japán üzleti lap.

Kína évről évre javított

Az elemzősből kiderül, hogy Kína elképesztő energiákat fordít a kutatásra. 2019-ben 407 ezer tudományos publikáció jelent meg az országban, míg az USA-ban csak 293 ezer – a japán minisztérium elemzése szerint. Az legtöbbet idézett tanulmányok top 10 százalékában a kínai publikációk aránya 26,6, míg az USA-ban kiadottak USA 21,1 százalék.

A 2020-as rangsor alapján mennyiségi rangsorban a két vezető országot India, Németország, az Egyesült Királyság követi. Az első tízben van még Japán, Oroszország, Olaszország, Dél-Korea és Brazília.

A jelentés szerint olyan országok kezdtek felzárkózni az élbolyhoz, mint pl. India. Az országban az elmúlt években közel ötszörösére gyarapodott a felsőoktatási intézmények száma (2000-ben még csak 243 egyetem működött az országban, 2018-ban viszont mér több mint 1100. A dél-ázsiai országban évente több mint kétmillióan szereznek tudományos alapdiplomát.

Egy nyilvánosan is elérhető amerikai jelentés szerint érdemes arra is figyelni, hogy mely országok tudományos élete hogyan növelte a "kibocsátását". A 2010 és 2020 között időszakban globálisan 4 százalék volt a tudományos publikációk számának átlagos éves (CAGR) növekedése. A tudományos kutatásban élen járó országok közül azt átlag fölött nőtt Oroszország (10 százalék), Irán és India (9-9 százalék), Kína (8 százalék), valamint Brazília (5 százalék) tudományos teljesítménye (tisztán a mennyiségi szempontot tekintve). Ezzel szemben az átlagnál kisebb mértékben nőtt az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország (egyaránt 1 százalék), két országban pedig csökkenést mutatott (Japán: -1 százalék, Franciaország: -0,3 százalék).