Végre fellélegezhetnek az informatikai vezetők. Mintha a mesterséges intelligencia érvénytelenítette volna azt a cégvezetői felfogást, hogy az IT feladata olcsóbban jobbat nyújtani. Az MI ugyanis drága, implementálása rengeteg erőforrást és fejlesztési kapacitást köt le. Ám a cégek félnek, hogy lemaradnak, ha kimaradnak, ezért sokuk olyan tempóban vásárol-integrál MI-eszközöket, mintha nem lenne holnap. De megtérülnek-e ezek a beruházások?

A PwC-nek nyilatkozó vállalatvezetők többségének válasza: igen. A tanácsadó cég egy tájékoztató anyagában az áll, hogy a "vezérigazgatók 80%-a egyértelműen hatékonyságnövekedésről számolt be az AI-nak köszönhetően, és az érintett vállalatok több mint egytizedében a bevétel és a jövedelmezőség is nőtt a technológia jóvoltából".

Valóban sokan használják

A témával foglalkozó kutatások többsége kiemeli: az MI-használat robbanásszerűen terjed. A Harvard kutatói által összeállított AI Index Report idei kiadása szerint 2024-ben még a viszonylag nehézkesen reagáló Európában is 23 százalékponttal 80 százalékra nőtt a technológiát valamilyen szinten használó cégek aránya. Az elemzés szerint az MI javítja a termelékenységet, sőt gyakran még az alacsony és magas képzettségű munkavállalók közötti szakadékot is csökkenti.

A McKinsey szintén arra az eredményre jutott, hogy technológiára költeni összességében nem kidobott pénz. Sőt! A jól megválasztott technológia döntő tényező egy vállalat versenyképességében – ha van stratégia, és megfelelő a végrehajtása, írták a májusban publikált The new economics of enterprise technology in an AI world című tanulmányukban a tanácsadó cég elemzői. Ez igaz általában a vállalati IT-ra, és igaz – némi megkötéssel – a mesterséges intelligenciára is.

A megkötés azt jelenti, hogy MI-nél egyelőre igencsak feladatfüggő, hogy mennyit hoz pénzben vagy hatékonyságban. A McKinsey 2024-re vonatkozó AI-jelentése (The State of AI) ilyen bontást is ad a felhasználás intenzitásától: míg a marketing és az értékesítés területén dolgozók 42 százaléka mondta, hogy használ MI-t, addig a gyártásban dolgozóknak mindössze 5 százaléka nyilatkozott így.

A másik oldal

Mind a Harvard jelentése, mind a McKinsey kutatásai rávilágítanak: az MI világában hatványozottan igaz, hogy nem minden arany, ami fénylik. A Harvard elemzése sarkosan fogalmaz: az MI-beruházások bevételre gyakorolt hatása egyelőre elenyésző, de – teszik hozzá reménykeltően – a legtöbb vállalat még a fejlesztés elején jár.

A McKinsey májusi tanulmánya szintén felhívja a figyelmet egy komoly problémára. 2020-ig, az MI berobbanásáig az IT-beruházások és a termelékenység átlagos éves növekedése nagyjából azonos szinten volt. 2020 után azonban az IT-kiadások bővülése hirtelen évi 2 százalékról 8 százalékra ugrott, ám a termelékenység javulása ezt nem követte (lásd az alábbi grafikont).
 

A vállalati termelékenység és az IT-büdzsé változása az elmúlt évtizedben

De máshonnan is hallani szkeptikus hangokat. Augusztusban ismertette lapunk a MIT Media Lab tanulmányát, amely szerint egyelőre semmi sem igazolja, hogy megtérülnek a hájp hajtotta óriási beruházások.

A generatív mesterséges intelligencia üzleti folyamatokba történő integrálása a vállalkozások 5 százalékánál valóban gyorsítja a bevételnövekedést. A projektek többségének azonban elhanyagolható vagy nulla kimutatható hatása van a bevételre és/vagy a nyereségességre. Az ilyen kísérletek 95 százaléka kudarcba fullad.

Az ok azonban nem az MI-ben keresendő. Sokkal inkább a túlzott várakozásokból, valamint az MIT kutatói által "tanulási szakadéknak" nevezett jelenségből adódik, amely az eszközök képessége és a szervezetek elvárása között tátong. A siker vagy kudarc nem a modell minőségén vagy a szabályozási környezeten múlik, hanem azon, hogy az adott vállalat milyen MI-eszközt milyen feladatra akar felhasználni, véli az MIT tanulmány.

Ezek után különösen érdekes lenne tudni, hogy a CEO-k miért nyilatkoznak ilyen optimistán a PwC-nek. A fentiek tükrében két magyarázat is adódik. Nem mondhatnak mást, mert már sok pénzt elégettek MI-bevezetési projektekre, vagy mert a konkurensek is pozitívan nyilatkoznak, ergo a kudarc bevallása a gyengeség jele lenne.

Mindazonáltal ne zárjunk ki egy harmadik lehetőséget sem: a fejlesztések visszaigazolódtak, a cégek döntő többsége szárnyal, működési hatékonyságukat pedig soha nem látott magasságokba emelte az MI.