Komoly téttel szállt be a Meta a Ki tud több pénz kiszórni adatközpontokra? elnevezésű versenybe, ahol a mesterséges intelligencia bűvöletében élő technológiai szektor legjelentősebb szereplői nem győznek egymásra licitálni. A többek között a Facebookot és az Instagramot is birtokló közösségi polip múlt hét pénteken kiadott sajtóközleménye szerint az elkövetkező három év során mintegy 600 milliárd dollár értékben szándékszik befektetni az Egyesült Államokban infrastrukturális fejlesztésekre és munkahelyteremtésre.
Magas szintű barátkozás
Előbbi természetesen leginkább a vállalat mesterséges intelligenciához kötődő nagyratörő terveihez kell, utóbbi pedig mostanság "kötelező kör" annak, aki jóban akar lenni a regnáló amerikai elnökkel. Donald Trump és a Metát vezérigazgatóként irányító Mark Zuckerberg kapcsolata sokat változott az elmúlt bő egy évben. A Facebook alapítója fokozatosan igazodott a második elnöki ciklusát kezdő Trump irányvonalához, az így szerzett bizalmi krediteket pedig többek között az Európai Unióban érvényes szabályok fellazítására próbálja beváltani.
Ami a generatív algoritmusokban rejlő lehetőségeket illeti, ott egy kicsit megkésve kapcsolt a Meta, de aztán Zuckerberg végül belátta, hogy felesleges tovább égetni a dollármilliárdokat a metaverzumként emlegetett álmára, és a cégbirodalom minden szegletében felcsavarta az MI.
Mindehhez azonban hatalmas számítási kapacitásra van szükség, amit pedig csak újabb és újabb adatközpontok felhúzásával lehet biztosítani. Bár a "legalább 600 milliárd dolláros" hároméves tervvel kapcsolatban a bevezetőben említett közlemény nem bocsátkozott részletekbe, az borítékolható, hogy az összeg többsége az MI-feladatok elvégzését biztosító infrastruktúrára megy majd el.
A Meta a gigantikus beruházási terveihez kapcsolt PR-hadjárat részeként azt sulykolja, hogy az általa épített komplexumok egy átlagos adatközponhoz képest lényegesen kevesebb természeti erőforrást, például vizet használnak. A cég pedig különböző extra környezetvédelmi vállalásokkal igyekszik harmóniát teremteni a környezettel. Innentől kezdve pedig majd mindenki eldönti, hogy ezeknek a vállalati ígéreteknek, vagy például az idén tavasszal kiadott, lesújtó eredményeket tartalmazó ENSZ-jelentésnek hisz.
Felkészülnek a szuperintelligencia eljövetelére
A mút hét pénteki hivatalos bejelentés abból a szempontból egyáltalán nem tekinthető meglepetésnek, hogy Zuckerberg ezt a legalább 600 milliárd dolláros összeget már személyesn említette Trumpnak, amikor a vezérigazgató egy Fehér Házban tartott vacsorán járt szeptemberben.
A téma a vállalat legutóbbi üzleti beszámolójánál is felmerült. A Meta hiába közölt erős negyedéves eredményeket október végén, nagyot bukott a vállalat részvényárfolyama, miután kiderült, hogy a rengeteg pénznél is többet költene a mesterséges intelligenciáról szóló, egyelőre meglehetősen homályos terveire.
Zuckerberg igyekezett megvédeni a vállalat ambiciózus kiadási terveit, amelyek szerinte már kezdenek kifizetődni a társaság alaptevékenységét tekintve is. Ez elmondása alapján még magasabb összegű beruházásokra ösztönzi a Metát, ahol "biztosítani akarják, hogy ne fektessenek be túl keveset" ezen a területen. Zuckerberg úgy fogalmazott, hogy "megelőző jelleggel" építenek új kapacitásokat, felkészülve a "szuperintelligencia megjelenésére", hogy a Meta ideális helyzetben legyen a "generációs paradigmaváltás" számos nagy lehetőségét tekintve.
A mindent behálózó dark fiber létjogosultsága megkérdőjeleződik a vezetékmentes technológiák megállíthatatlan terjedésével?
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak