Ha nem viheti át a felhasználói adatokat az USA-ba, leállítja a Facebookot és az Instagramot Európában a Meta. Mark Zuckerberg vállalata így reagált azokra az Egyesült Államok és az Európai Unió között folyó adatvédelmi tárgyalásokra, melyek a korábbi adatvédelmi paktumot hivatottak rendbe tenni. Mint a Bloomberg írja, az EU és az USA szabályozó hatóságai hónapok óta tárgyalnak arról, hogyan lehetne mindenki számára elfogadható módon szabályozni a transzatlanti adatforgalmat.

Volt ugyan az adatcserére két megállapodás is, de mindkettőt elmeszelték. A 2016-ban elfogadott Privacy Shieldet 2020-ben érvénytelenítette az Európai Bíróság, miután Maximillian Schrems osztrák adatvédelmi aktivista beadványát vizsgálva arra jutott, hogy a megállapodás nem védi elvárható mértékben az Európai Unió állampolgárainak személyes adatait, ha azok az USA-ba kerülnek (a Privacy Shieldet elődjét, a Safe Harbort Schrems keresete nyomán szintén hatályon kívül helyezték).

A korábbi szabályozás nem jött be

A Meta múlt héten közzétett, nem túl fényes negyedéves jelentésében rejtette el fenyegetését az európai piacra vonatkozóan. Ha nem lesz olyan a jogi szabályozás, ami lehetővé tenné, hogy a felhasználók adatait átvigye az USA-ba, akkor nem fog tudni szolgáltatni Európában.

Ez a fenyegetés nem új, írja összeállításában a Bloomberg. Már korábban is utalt arra a cég, hogy amennyiben az ún. standard adatfelhasználási klauzulákkal nem tehető jogszerűvé a transzatlanti adattranszfer, akkor nem sok babér terem számára az EU-ban: ellehetetlenül az üzleti tevékenysége (értsd: a felhasználói adatok közvetlen és közvetett értékesítése).

A Bloombergnek a vállalat szóvivője azt írta, hogy nem tervezik a kivonulást, de kőkemény valóság az, hogy a Meta (és sok más vállalkozás, szervezet) üzleti tevékenységének az EU és az USA között adatátvitel az alapja. Ha tehát nem áramolhatnak az adatok, értelme sincs a jelenlétnek – sugallja a vállalat.

Zuckerbergék adatkezelési gyakorlata nem csak az Európai Bizottságot zavarta. Korábban az ír adatvédelmi biztos is eljárást indított a Meta (akkor még Facebook) ellen, mert szerinte nem felel meg az EU-s szabályozásnak, ahogy a vállalat átviszi a felhasználói adatokat az USA-ba. A Meta megtámadta ugyan az adatvédelmi biztos határozatát, de a bíróság elutasította a keresetét.

Máshol is vannak konfliktusok

A Meta fenyegetőzése elsősorban a vállalat üzleti érdekeit hivatott érvényre juttatni, és csak egy újabb fejezete a közösségi médiavállalat és az EU közötti ellentétnek a felhasználói adatok tulajdonjogát és felhasználhatóságát illetően. Valószínűleg az e körüli bizonytalanság is hozzájárult a vállalat tőzsdei lejtmenetéhez (a pénzügyi jelentés óta 26 százalékot esett a részvények árfolyama).

A patthelyzet azonban senkinek sem jó, ezért az Európai Bizottság is szeretne pontot tenni az adatcsere ügyére. Mint a Bizottság szóvivője írta a Bloombergnek, a tárgyalások intenzívebbé váltak Washingtonnal, de a probléma összetett, így idő kell, amíg megtalálják az egyensúlyt a magánélet és a nemzetbiztonság terén is. Olyan keretek kell találni, ami teljes mértékben kielégíti azokat a követelményeket, melyeket az Európai Bíróság a két korábbi megállapodás hatályon kívül helyezésekor megfogalmazott.

Egyes szakértők elképzelhetőnek tartanak olyan konstellációt, aminek hatására a Meta kivonul az európai piacokról. Egy ilyen lépést azonban valószínűleg a vállalat vezérkara is alaposan megfontolna. Volt már rá példa, hogy kivonulással fenyegetőztek. 2020-ban például az ausztrál kormány próbálta kikényszeríteni, hogy a Meta fizessen azokért a tartalmakért, melyekkel pénzt keres. A Meta először ott is kivonulással fenyegetőzött, aztán inkább maradt, és felvette az ausztrál kormánnyal a harcot.

A Bloomberg egyébként idézi is a Meta egyik vezetőjének, Nick Cleggnek egy nyilatkozatát. Clegg 2020-ban egyértelműen úgy fogalmazott, hogy a vállalat nem szeretné és nem is tervezi szolgáltatásai leállítását Európában.