Nem először merül fel az ötlet, hogy a magukat jellemzően nem médiaszolgáltatónak tartó, ám forgalmukat tetemes részben a megosztott sajtótartalmaknak köszönhető technológiai cégek (itt jellemzően a Facebook és a Google neve merül fel) valamilyen módon juttasanak részt az anyagokat előállító médiumoknak reklámbevételeikből. Az eddigi próbálkozások nem értek el komoly eredményt, de talán majd Ausztrália megmutatja, hogy is kell ezt rendesen csinálni.
Kötelező érvényű megállapodás
Az ausztrál kormányzat ma jelentette be, hogy felkérte az ország versenyjogi és fogyasztóvédelmi témáiért felelős ACCC-t (Australian Competition and Consumer Commission), hogy készítsen kötelező magatartási kódexet a média és a digitális platformok együttműködéséről. Erre a lépésre egyébként azt követően került sor, hogy nem hozott eredményt az első ötlet, miszerint a feleket hagynák saját maguk megállapodni. Miután ebből a kitűzött határidőig nem lett semmi, jöhet a keményebb megoldás.
A tervek szerint az ACCC-nek viszonylag rövid határidővel, júliusig kell elkészítenie a tervezetét, amelyet a helyi törvényhozás gyorsított eljárásban hamar be is vezetne. A kötelező érvényű rendszernek ki kell terjednie például a cégek rendszerében megjelenő sajtóanyagokkal kapcsolatos adatok megosztására azzok előállítóival, illetve természetesen arra, hogy az ezekből generált bevételből mennyi és miként kerül a médiatulajdonosokhoz. A tervezet tartalmazni fogja a büntetési tételeket is a szabályozás megszegése esetén, illetőleg egy szintén kötelező eljárási procedúrát az esetleges viták rendezésére.
A döntést bejelentő Josh Frydenberg kincstárnok hangsúlyozta, hogy tisztában vannak, hogy hatalmas feladat áll előttük, mert óriási vállalatokkal szemben kell érvényre juttatni az akaratukat, de jelezte, hogy készek a harcra. Az ausztrál online hirdetési piac az elmúlt 15 évben a nyolcszorosára emelkedett és tavaly megközelítette a 9 milliárd ausztrál dollárt (azaz bő 1800 milliárd forint). Ebből a forgalomból a Facebook és a Google nagyjából a harmadát teszi zsebre.
Az értintett cégek gyors reakciójukban egyöntetűen az együttműködési szándékukat hangsúlyozták. A kettő közül a Facebook közleménye az élesebb. A közösségi óriás szerint a maguk részéről ők nagyon keményen dolgoztak azon, hogy a határidőre megszülethessen az önkéntes megállapodás (azaz letolják magukról a kudarc felelősségét). A Facebook emelett azt hangsúlyozza, hogy eddig is dollármilliókat költött a helyi sajtóra tartalmi megállapodások, partneri együttműködés és képzések formájában. (Arról azonban nem értekezik a nyilatkozat, hogy a reklámokon keresett milliárdokhoz képest ezt az arányt igazságosnak gondolják-e.)
A vírus itt is felbukkan
Bár maga az elgondolás, hogy a technológiai gigászok osszák meg bevételeiket az azokhoz tevőlegesen hozzájáruló sajtótermékekkel régebbről ered, ám a koronavírus keltette gazdasági folyamatok hozzájárulhattak ahhoz, hogy a kormányzat az erősebb fellépés mellett döntött.
Az ország médiavállalkozásait ugyanis negatívan érintette a járvány. Több helyi vállalkozás a hirdetési bevételek meredek csökkenéséről számolt be. Ennek enyhítésére a múlt héten a kormányzat egyéves adóelengedést jelentett be kereskedelmi tévék és rádiók spektrumhasználati díjával kapcsolatban, valamint 50 millió dolláros keretösszeggel támogatják a közérdeklődésre számott tartó információs anyagok, hírek készítését.
Eddig nem nagyon jött össze
Nem az ausztrálok az elsők, akiknél megpróbálták az internetes óriásokat rávenni reklámbevételeik megosztására. Igaz, ennek eddig nem sok (pozitív) eredménye volt. Spanyolországban például 2014-ben zárta be a Google a News szolgáltatását, válaszul arra, hogy az ottani törvényhozás olyan jogszabályt fogadott el, amely fizetésre kötelezné a céget, amiért a kiadók tartalmát felhasználja.
Nem jártak sokkal jobban a német kiadók sem. Ott még 2012-ben vetődött fel, hogy a keresőcég (más tartalomaggregátorokkal együtt) akár fizethetne is azért, mert a kiadók tartalmát megjeleníti az olyan szolgáltatásaiban, mint például a cég nevét adó kereső. A kiadók egy fél évvel később már dörzsölhették a tenyerüket, mert konkrét törvényjavaslat született a témában. Végül el is fogadták a javaslatot, ám annak egy módosított formáját, amely alapján a néhány soros kedvcsináló idézetek (snippet) után elvileg nem kell díjat fizetni az újraközlőnek. A német kiadók szövetsége azonban jogi úton mégis megpróbálta a pénzt kicsikarni. A Google erre bejelentette, hogy a helyzetet úgy kívánja rendezni, hogy a kérdéses médiumok tartalmainál sem képet, sem idézetet nem jelenít meg a felületein, azaz csak a cím és a link marad. A huzavona vége az lett, hogy a kiadók engedtek, és a Google továbbra is ingyenesen szemlézheti azok tartalmait.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak