A keddi döntés gyakorlatilag hatályon kívül helyezte a Safe Harbor keretmegállapodást, amelyre hivatkozva az amerikai ügynökségek gond nélkül hozzáférhetnek az uniós polgárok felhasználói adataihoz.

Egy osztrák jogászhallgató két évvel ezelőtt a Facebook adatkezelési gyakorlatával kapcsolatban fordult az ír adatvédelmi hatósághoz, amely a Facebook európai leányvállalatának dublini székhelye miatt számít illetékes felügyeleti szervezetnek. Max Schrems a Snowden-botrány hatására arra volt kíváncsi, hogy megfelel-e az uniós adatvédelmi szabályoknak, amikor a közösségi oldal az európai felhasználók adatait tengerentúli szervereken tárolja, ezzel kvázi megnyitva azokat az amerikai titkosszolgálatok előtt.

Az USA és az EU között az ezredforduló óta érvényes az a Safe Harbor egyezmény, amelynek feltételeit betartva az online adatkezelők elvileg az uniós követelményeknek is automatikusan eleget tesznek. Persze a megállapodás még jóval a lehallgatási botrányok előtt született, amikor a bizalom erősebb volt, a technológia pedig kevésbé fejlett. Ráadásul a Safe Harbor csak a piaci szereplőket szabályozza, az olyan állami ügyökségeket viszont, mint az NSA, semmire sem kötelezi.

Az írek a maguk részéről forró krumplinak tartották az ügyet, és az illetékesség hiányára hivatkozva továbbpasszolták az Európai Bíróságnak, amely – egyesek szerint váratlanul, bár a korábbi bizottsági állásfoglalásoknak megfelelően – kedden végül helyt adott a a fenti szempontoknak. Ezzel praktikusan hatályon kívül helyezte a Safe Harbor keretrendszerét, mivel kimondta, hogy a tagországok illetékes hatóságai figyelmen kívül hagyhatják azt, ha fenntartásaik vannak az egyes gyakorlatokat illetően.

Nem megy el a Facebook, csak szomorú lesz

A döntés abból a szempontból formalitás, hogy a Safe Harbor már nagyon régen nem igazodik a valósághoz: az amerikai adminisztráció világos álláspontja szerint például az amerikai bíróságok akkor is az általuk kezelt adatok kiszolgáltatására kényszeríthetik az amerikai vagy Amerikában is jelenlévő külföldi vállalatokat, ha a szóban forgó információt fizikailag más országban vagy kontinensen tárolják. Ez a cinizmus önmagában is értelmetlenné teszi a Safe Harbor keretegyezmény és az uniós adatvédelmi direktívák bármilyen megfeleltetését.

Az Európai Bíróság mindennek ellenére egy nagyon fontos kérdésben tette le a garast, hiszen most először mondta ki, hogy a Safe Harbor nem lehet hivatkozási alap az adatvédelmi aggályok félresöpréséhez. Bár nem valószínű, hogy a döntés olyan apokaliptikus következményekkel jár, mint amilyenekkel a vezető hírportálok egyike-másika dobálózik, az biztos, hogy a nemzetközi dotkom szolgáltatók komoly kihívásokkal szembesülnek majd.

Az európai országokban az illetékes hatóságok és bíróságok innentől minden egyes esetben megvizsgálhatják majd a Safe Harbor tényleges érvényességét, mivel a megállapodás önmagában már nem mentesíti a tengerentúli szolgáltatókat az adatvédelmi tevékenységük európai ellenőrzése alól. Ezt azok a tagországok (Németország, Franciaország és mások) minden bizonnyal ki is fogják használni, amelyek az EU hangadóiként egyre inkább igyekeznek fellépni a globális informatikai cégek adóelkerülési módszerei, erőfölénnyel való visszaélése vagy felemás adatvédelmi gyakorlata ellen.

Semmi sem tart örökké, legfeljebb nagyon sokáig

Az USA-ban a piaci és a kormányzati szereplők is hátrányos megkülönböztetéssel vádolják az EU-t, ami abból a szempontból érthető, hogy az Unió valóban az eddig megszokott komfortzónák lebontására törekszik. Arra viszont még nem hallottunk meggyőző érveket, hogy miért lenne a világban keletkező személyes adatok lehalászása az egyik fél hitbizománya, miközben a másik fél nem alkalmazhatja ugyanazokat a szabályokat a határain belül üzleti tevékenységet végző szervezetek mindegyikére. Maradnak az unalomig ismert hívószavak, mint amilyen az amerikai-európai gazdasági kapcsolatok veszélyeztetése, vagy mondjuk az innováció és a digitális gazdaság fejlődésének akadályozása.

A trend mindenesetre abba az irányba mutat, hogy ezt a problémát már nem lehet anyahajókkal megoldani, ha Kína vagy Oroszország után Európa is korábban elképzelhetetlen szigorral kezeli a mai napig felemás módon szabályozott informatikai termékeket és szolgáltatásokat. A két évvel ezelőtti adatgyűjtési botrány alapjaiban rengette meg a bizalmat a külföldi (és nem feltétlenül amerikai) IT-szállítókkal szemben, az USA nyomasztó technológiai fölényére pedig természetes válasz a protekcionizmus erősödése.

Ebben a tekintetben a Snowden-ügy mindenkinek komoly morális ütőkártyákat adott a kezébe. Az oroszokat és a kínaiakat például nehezebb egy digitális vasfüggöny építésvel vádolni, ha figyelembe vesszük, hogy a Google az orosz hatóságok adatszolgáltatási kéréseit mindössze 5 százalékban teljesíti, ellentétben azokkal az amerikai bírósági ítéletekkel, amelyek esetében a vállalatnak nincs mérlegelési joga.

Közösség & HR

Operátorát is kilőtte volna az MI-vezérelte drón, hogy célt érjen

Ez ilyen műfaj: ha fegyvered van, az bármikor elsülhet. És ha elsül, akár téged is eltalálhat. Különösen akkor, ha az MI ujja feszül a ravaszra.
 
Valószínűleg soha. A piackutatók szerint a felhő mellett is dinamikusan növekszik a hosting iránti igény.

a melléklet támogatója a vshosting

Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.