Az Australian Strategic Policy Institute (ASPI) nemrégiben frissítette a kritikus technológiák fejlődését országok szintjén nyomon követő kiadványát. A The Critical Technology Tracker eredményei alapján Kína alaposan begyújtotta a rakétákat.

Az űrkutatástól a robotikán át a kvantumtechnológiáig minden jelenleg és jövőben fontos területen megjelenő tudományos publikációk legutóbbi elemzéséből az ASPI azt a sommás megállapítást tette, hogy "Kína megteremtette az alapot ahhoz, hogy a világ vezető tudományos és technológiai szuperhatalmává váljon, mivel a kritikus és feltörekvő technológiai területek többségén a nagy hatású kutatások terén néha elképesztő előnyre tett szert".

Az összesítés a 2018 és 2022 között megjelent kutatási anyagokat veszi lajstromba 44 különböző, kulcsfontosságúnak ítélt tudományos területen. Az ausztrál agytröszt szakemberei ugyanakkor nem csak a publikációk mennyiségét, de azok minőségét, illetve potenciális hatását is figyelembe vették a végső értékeléskor.

Mint kiderült, nem ritka, hogy Kína egy-egy témában ötször annyi jelentős hatású kutatást publikált ezen idő alatt, mint közvetlen riválisa, az Egyesült Államok. A viszonyokat az is jól mutatja, hogy a távol-keleti állam összesen 37 területen tudott első helyre kerülni. Ezek közül nyolcnál pedig igen közel áll ahhoz, hogy globálisan monopolhelyzetbe kerüljön.

Az Egyesült Államokat az valószínűleg kevéssé boldogítja, hogy a maradék 7 területen amerikai vezetés látszik, miközben Kína mögött rendre második helyen bukkan fel a csillagos-sávos lobogó. Az USA (egyelőre) vezető szerepet játszik például a nagy teljesítményű számítástechnika, a fejlett integrált áramkörök tervezése és gyártása, a természetes nyelvi feldolgozás, a kvantumszámítástechnika, a vakcinák és az orvoslás, a kisméretű műholdak és az űrhajóhordozó rendszerek területén.

A két fő riválist messze lemaradva követi India és az Egyesült Királyság, mögöttük pedig még Dél-Korea, Németország, Ausztrália, Olaszország és Japán tudott felmutatni értékelhető tudományos aktivitást.

Megállíthatatlanok?

Kína ilyen szintű dominanciája a tudományos élet fontos területein talán első meglepőnek tűnhet, ám korábban is voltak már jelei annak, hogy Amerika nem feltétlenül lesz képes megőrizni vezető pozícióját. Egy tavalyi japán jelentésből például már világosan kirajzolódott a kínai (mennyiségi és minőségi) fölény. Az USA dominanciáját fenyegető fejlődést jelzi az is, hogy idén az FBI igazgatója külön felhívta a figyelmet arra, milyen veszélyes lehet, ha Kína a mesterséges intelligencia területén jelentős előrelépéseket tesz.

A keleti nyomulást az amerikai kormányzat a kínai vállalatokat, állami szereplőket és innovációs képességeket egyaránt korlátok közé szorító szankciókkal, kritikus technológiák embargójával igyekszik féken tartani. Ugyanakkor a trendek alapján mindez inkább csak elodázza és nem megakadályozza, hogy elérkezzünk arra a pontra, amikor Kínára általánosan is a világ vezető tudományos központjáként lehet majd tekinteni.