Elon Musk cége sikeresen pályára állította az első 60 eszközt, de a működőképességhez még sokkal több kell.

A Teslána körül ugyan csak a problémák sokasodnak, Elon Musk másik vállalata, az űrtechnológiával foglalkozó SpaceX most tett egy komoly lépést a jövőben felállítandó globális műholdas internetszolgáltatás megteremtésére.

Elkezdték szőni a hálót

Helyi idő szerint tegnap este fél 8-kor sikeresen fellőtték Floridából a Falcon 9 hordozórakétát, melyen a Starlinknek keresztelt globális internethálózat kiépítéséhez szükséges első 60 darab műhold utazott. A saját erőből is manőverezni képes eszközök 440 kilométeres magasságban csatlakoztak le a szállítóról, hogy aztán a tervek szerint ma megkezdjék orbitális keringésüket 550 kilométerre a földfelszíntől. Ezzel a több éve fejlesztett projekt a tényleges megvalósítási fázisba lépett, miután a SpaceX tavaly már sikeresen feljuttatott két kísérleti műholdat.

Mint ahogy korábban, most sem volt zökkenőmentes az indulás, hiszen azt két ízben is el kellett halasztani az elmúlt hetekben. Ennek ellenére - vagy éppen ezért - a mostani kilövés zökkenőmentesen zajlott, a többször használatos Falcon 9 pedig patent módon landolt az Atlanti-óceánon ringatózó Of Course I Still Love You (Természetesen még mindig szeretlek) elnevezésű platformon.

 

 

A darabonként több mint kétszáz kilót nyomó, dobozkának tűnő szatellitek a lecsatlakozást követően hajtogattják ki egyetlen napelempaneljüket. A szerkezeteken ezen kívül helyet kapott még egy apró hajtómű, navigációs rendszer és egy maroknyi nagy teljesítményű antenna az adatok átjátszásához.

Elon Musk a kilövést követően büszkén számolt be róla, hogy mind a 60 egység online állapotban van, és ha minden jól megy, ma el is foglalják kijelölt pozíciójukat. Ettől függetlenül a siker távolról sem garantált. Ezt jelzi az is, hogy a nem éppen visszafogott nyilatkozatairól ismert techguru korábban azt mondta, mivel rengeteg új technológia működik közre, elképzelhető, hogy a műholdak egy része nem fog működni. Sőt azt is hozzátette, hogy minimális esélye annak is van, hogy egyik sem áll rendesen munkába.

Messze még a vége

A SpaceX nagyjából az évtized közepe óta dolgozik rajta, hogy olcsó internetezésre lehetőséget nyújtó szatelliteket fejlesszen és juttasson fel az űrbe. Az így kialakított hálózat elvileg a Föld felszínének javát lefedné, és határok nélkül nyújtaná a Starlink szolgáltatást. A tesztekhez szükséges jóváhagyást már két éve megszerezték a Szövetségi Hírközlési Hatóságtól (FCC), amely első körben 7 ezer darab, alacsony pályán keringő műhold üzembe állítását teszi lehetővé. A teljes kapacitáshoz és lefedettséghez amúgy ennél is több, nagyjából 12 ezer eszközre lesz szükség.

A rendszer üzembe helyezéséhez viszont ennél jóval kevesebb is elég. A tervek szerint hat további csomag feljuttatásával el is érhető a kívánt mennyiség. De már ez az első fellövés is sok tesztet tesz lehetővé a mérnökök számára, hogy tovább finomítsanak a projekten. Ha minden jól megy, a program valamikor a következő évtized közepére teljesedhet ki, de a szolgáltatás korlátozott formában akár már jövőre is beindulhat.

Hasonló terveken egyébként mások is dolgoznak, így egyáltalán nem mindegy, ki tud elsőként életképes megoldást szállítani. A legutóbb például az Amazon jelentette be a Project Kuipert, amelynek keretében több mint 3 ezer műhold pályára állítását tervezi, amelyek több tízmillió felhasználónak szolgáltatnának szélessávú internet-elérést. Mindenképpen említést érdemel a Facebook, a Boeing és a LeoSat közös terve is. Miután a közösségi óriás tavaly elkaszálta az Aquila drónprojektet, teljes mellszélességel igyekszik megavlósítani a saját műholdas megoldását. Ez utóbbi technológia állítólag tízszeres adatátviteli sebességet biztosítana a SpaceX Starlinkjéhez képest.

Közösség & HR

A fagyi visszanyalt: a titkosított telefonok buktatták le a bűnözőket

Az európai hatóságok valós időben figyelték őket, majd a közelmúltban akcióba léptek: több tonna kábítószert és 80 millió eurónyi készpénzt foglaltak le.
 
Már Budapesten is van olyan előadás, amit wifihálózat és mobiltelefon segítségével tettek interaktívvá.

a melléklet támogatója a TP-Link Magyarország

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Mi köze az IBM licencszerződések apró betűs kitételeinek ahhoz, hogy a Microsoft Windows Server 2008 életciklusának végéhez ér? Rogányi Dániel (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.