Bár a Facebook egészét nézve periferikus fejlesztési irány volt az Aquila nevű drónprojekt, abból a szempontból igencsak fontos, hogy a világ nem lefedett területeire is eljuttatta volna a korlátozott, de ingyenes internetet, mindenekelőtt a Facebookot. Éppen ezért sokan meglepődtek, amikor a vállalat úgy döntött, leállítja a fejlesztéseket, és szélnek ereszti a gárdát. (A drónos netszórással a Google is kacérkodott, de ők végül a légballonos megoldás mellett döntöttek. A Project Loon már éles helyzetben is vizsgázott, amikor tavaly a hurrikán sújtotta Puerto Ricóban segített a netszolgáltatás biztosításában.)
A Wired értesülései szerint azonban Zuckerbergék egyáltalán nem adták fel, hogy megvalósítsák az elképzelésüket. Az Aquila projektet egyszerűen azért állították le, mert jobb ötletük támadt. Már az Aquilával párhuzamosan elkezdtek egy másik szórási módot fejleszteni: az űrből, műholdakkal juttatná el az internetet a nehezen lefedhető területekre.
Nem verték nagy dobra
A Facebook nem nagyon kommunkált a projektről. A Wired által az FFC-től (Federal Communications Commission) megszerzett dokumentumokban egy PointView Tech nevű vállalat szerepel, ami mögött azonban a Facebook áll. A Wired szerint a dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy a projekten 2016-ban már dolgozott a vállalat. Abban az évebn kértek például engedélyt az FFC-től alacsony Föld körüli pálya (LEO – (Low Earth Orbit) használatára, azaz a műholdjait a Földtől 200 és 2000 km közötti távolságba kívánja fellőni.
A lap megkeresésére a Facebook is megerősítette, hogy zajlanak a munkálatok, és hogy Athena kódnév alatt fejlesztik a műholdakat. Az ütemterv szerint az első műholdakat jövő év elejéig juttatnák a világűrbe, és üzemelnék be. Egyéb konkrétumot azonban nem osztottak meg az amerikai lappal.
A projekt nem új, Zuckerberg már 2015-ben beszélt ilyen lehetőségről az Internet.org kezdeményezés kapcsán. Akkor azonban még a francia Eutelsat céggel szövetkezve akarta megoldani a netszórást.
Egy biztos: nem jótékonykodnak
Jogosan merülhet fel a kérdés, miért költ ennyit egy fejlesztésre a Facebook, ha utána ingyenesen akar netet szolgáltatni. Mindenekelőtt azért, mert óriási üzletet lát benne – ahogy az ebben utazó többi cég is, a Google vagy például a SpaceX. A Wirednek egy a MIT-en dolgozó szakértő azt állította, hogy a műholdas internet ma költségeiben összemérhető a kábeles vagy más elosztási módszerekkel.
Ez különösen így hagyományos módszerekkel nehezen elérhető helyek esetében. Ami pedig vonzóvá teszi a befektetést, a Föld népességének az a 45 százaléka, akikhez mindez idáig nem jutott el a net. Ez közel 3,4 milliárd embert jelent, ami óriási piaci potenciál.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak