Leállítja a Facebook a 2014-ben bejelentette Aquila projektet. A projekt az egy évvel korábban létrehozott Internet.org kezdeményezés jegyében indult. Mark Zuckerberg nagyívű terve az volt, hogy drónokkal vinnék el a világ nem lefedett pontjaira – ingyen. Ez főleg azt jelentette volna, hogy a drónok által lefedett területen a felhasználók ingyenesen használhatták volna a Facebookot.

A drónépítés megy, a hálózatfejlesztés marad

A Facebook annyira komolyan gondolta a projektet, hogy 2014 elején rárepült a drónfejlesztéssel foglalkozó a Titan Aerospace nevű cégre, amit aztán a Google elhappolt előle. Zuckerbergék végül azért 20 millió dollárért vettek egy kisebb céget, az Ascentát.

A fejlesztések gyorsan haladtak, 2015-ben már megkezdődött a netszóró drón tesztelése is. A méretében a Boeing 737-hez közelítő, mintegy 30 méterer szárnyfesztávú, de ultrakönnyű gép áramellátást szolárpanelek biztosították. 90 napig tudott egyhuzamban repülni, és kb. 50 kilométeres sugarú kört tudott lefedni folyamatosan.

Tavaly ugyan volt egy második körös teszt is, de már az is nyilvánvaló volt, hogy a cél sokkal távolabb van, mint azt 2014-ben gondolták. Nagyon sok problémát ugyanis nem sikerült megoldani, különösen a drón szerkezetével, ellenállóságával voltak gondok. Emellett a netszórásra használandó technológiai sem kristályosodott ki. Így érthető, hogy a Facebook újragondolta a stratégiáját, és leállította a fejlesztéseket.

A projektet azonban csak részben engedi el a cég. Magát a drónfejlesztést leállítja, és bezárja a Nagy-Britanniában, Bristol közelében fekvő Bridgewater nevű kisvárosban felépített fejlesztőközpontot is. A felgyülemlett tudást azonban szeretné kamatoztatni, de mostantól partnereivel közös fejlesztésekben. A drónfejlesztéshez például az Airbust vonná be. Ez érthető is, hiszen a repülőipari cégeknek sokkal nagyobb tapasztalatuk van e téren.

Nem engedélyköteles frekvencián, gyorsabban

A koncepcióhoz fejlesztett hálózati technológiáról azonban nem mondanak le. Többféle technológiával is kísérleteztek, de a legígéretesebbnek egy milliméteres hullámhosszon működő rendszer bizonyult. Ennek két előnye is van. Egyrészt nagy átviteli sebességre képes, másrészt olyan frekvencián működik, ami nem engedélyköteles. Az idei MWC-n jelentették be, hogy a rendszernek Magyarországon lesz tesztkörnyezete.

Mint azt Yael Maguire, a Facebook egyik igazgatója, írta tegnapi blogbejegyzésében, a HAPS-nak (High Altitude Platform Station) is nevezett koncepció elterjesztése érdekében a spektrumpolitikát is próbálják alakítani. Jövőre akarják elővezetni spektrumkiosztási elképzeléseiket a World Radio konferencián. Ennek lényege, hogy szélesebb spektrumot kellene biztosítani a HAPS-nak.