Túl van második, sikeres tesztrepülésén a Facebook Aquila nevű drónja. A közösségi hálózat mögött álló vállalat – nyilván önös érdekektől nem mentesen – azon a területeken szeretné bevetni majd ember nélküli repülő eszközét, ahol más módszerekkel túlságosan költséges lenne internethozzáférést biztosítani.

Internet 27 kilométer magasból

Egy Boeing 737-es szárnyfesztávolságával rendelkezik az Aquila, tehát a fejünkben levő, drónokról kialakított képet ez esetben el lehet felejteni. Kialakításakor igyekeztek annyira környezetbarátra és önműködőre tervezni, amennyire csak lehet. Ennek egyik eredménye – és ez indokolja a hatalmas szárnyméretet is – a napenergia használata. Folyékony üzemanyag alkalmazásával gyakran kellene a drónokat valamilyen módon újratankolni, ami vagy légi utántöltést jelent, vagy pedig azt, hogy a repülő eszközöknek időről időre, akár napi rendszerességgel le kellene szállniuk.

Érdekesség, hogy a Boeing 737-eshez mérhető szárnyfesztávolsága ellenére harmad annyit nyom, mint egy Toyota Prius. A gép csaknem teljes felszínét szolárpanelek borítják, így bármilyen üzemanyag nélkül 90 napig egyhuzamban repülhet, 50 kilométeres sugarú körben sugározva a jeleket.

Az Aquilát a tervek szerint ballonok emelik fel 90 ezer láb (több mint 27 ezer méter) magasságba, vagyis a polgári repülés és az időjárási folyamatok többsége fölé, de jóval a műholdak pályája alá, ahol a levegő sűrűsége már csak 5 százaléka a tengerszinten mérhetőnek. A gép éjszaka 60 ezer lábra (18 ezer méterre) ereszkedik, hogy helyzeti energiáját kihasználva csökkentse a fogyasztását.

Messze még a kitűzött cél

Az első, "sikeres" repülésre tavaly júniusban került sor. A tesztek tulajdonképpen probléma nélkül lezajlottak, nem akadt gond a felszállással sem, ugyanakkor a leszállás már közel sem volt zökkenőmentes. Repülés közben ugyanis egy erőteljes széllökés annyira megrongálta a gépet, hogy abban súlyos szerkezeti károk keletkeztek.
 

Okulva a történtekből, a Facebook spoilereket rögzített a szárnyakon, amivel könnyebbé teheti a leszállás műveletét. Emellett egy vízszintes propellerleállító mechanizmussal is bővítette a drón repertoárját, ami szintén a földet érés folyamatát segíti. A fentieken túl pedig több száz új érzékelővel látták el a légi közlekedési eszköz vázát, hogy további információkat nyerjenek a repülési adatokról. Módosították az automatikus vezérlés (autopilot) rendszerét és új rádiókat is telepítettek a kommunikációs alrendszer számára.

Blogbejegyzésében a Facebook közölte, hogy nagyjából egy és háromnegyed órát repült az Aquila sivatag felett, melynek során nem érte el az egy kilométeres repülési magasságot (3 ezer lábig ment fel). Ez meglehetősen messze van még az alsó, 60 ezer lábas céltól is, cserébe viszont nagyjából fele annyi idő kellett ezen magasság eléréséhez, mint a tavalyi tesztrepülés során: percenként átlagosan 55 métert emelkedett a Facebook drónja.

Martin Luis Gomez, a közösségi hálózatot üzemeltető cég légi platformjának igazgatója sikernek könyvelte el a történteket. Noha azzal kapcsolatban nem kívánt információkkal szolgálni, hogy becslése szerint mikor áll élesbe a rendszer (nyilván egynél sokkal több drón reptetéséről lenne szó), a következő hónapok terveiről azért nyilatkozott. Elmondása alapján a megszerzett adatok kiértékelése és a projekt szempontjából történő hasznosítása következik, amivel előbb-utóbb valóra válhat a napenergiára alapuló, ember nélküli, műholdas fellövéseket nem igénylő vezetékmentes internetezés még az infrastrukturálisan elmaradott régiókban is.