Ismét elkészült a világ legértékesebb márkáit felsorakoztató lista. A neveket böngészve sok meglepetés nincs. Ha csak az nem, hogy a techszektor a korábbinál is nagyobb előnnyel uralja a mezőnyt.

A világon számos szervezet készít felmérést arról, hogy melyik vállalat márkája ér a legtöbbet. Az utóbbi évtizedben közölt összeállításokban általában két dolog közös: egyrészt rendszerint az Apple áll az élen, másrészt világosan kitűnik a mezőnyből a technológiai szektor. Az Interbrand friss elemzése mindkét trendet megerősíteni látszik.

Gazdagok és szépek

A brandek versenyében ugyanazokat a szereplőket találjuk az élen, mint a cégértéket vizsgáló toplistáknál. Az Apple, a Google (Alphabet), az Amazon és a Microsoft utóbbinál is egymás sarkát tapossa a dobogóért való nagy tülekedésben. Ha csak a márkákat nézzük, idén is az almás logót tartják a legnagyobb értéknek. Az Interbrand szakértői kalkulációja szerint csak ez majdnem 235 milliárd dollárnyi vagyonnak felel meg Cupertino arzenáljában. A másik három említett brandet ennél lényegesen kevesebbre kóstálják: a Google szűk 168 milliárdot, az Amazon 125-öt, a Microsoft márkája pedig közel 109 milliárd dollárt ér.

 


Az első tíz alsóházába azért már befértek nem technológiai vállalatok brandjei is, ám a Coca-Cola, a Toyota vagy éppen a Mercedes-Benz már csak töredékét éri a négy nagynak. Maga a szám egyébként egy többfaktoros elemzés eredménye, ahol többek közöt azt vizsgálják, hogy milyen pénzügyi teljesítményre képesek a cégek márkázott termékei, hogy mekkora szerepet játszik a brand a fogyasztók vásárlási döntéseiben, illetve azt, hogy a brand mennyire képes "magához láncolni" a vásárlókat, ami értelemszerűen jó hatással van a hosszú távú profitabilitásra.

Egy szektor mind felett

Ahogy azt már fentebb is említettük, ez az évtized egyértelműen a technológiában érdekelt vállalatok dominanciájáról szól. Az alábbi, meglehetősen beszédes grafikon azt mutatja, hogy a százas lista tagjai szektorokra bontva mekkora márkaértékkel vannak jelen.


A világoskék csík felhőkarcolóként magasodik a versenytársak fölé. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a 790 milliárd dollárt felmutatni képes szegmens nyomát szűk 280 milliárddal üti bottal a második helyezett, az autóipar. Ennek ellenére a sikerre önmagában természetesen nem garancia az, ha egy nagyvállalat az infokommunikációs szektorban érdekelt. 

Az adatokat boncolgatva kiderül, hogy például a Facebooknak egyáltalán nem tettek jót az utóbbi időszak adatkezelési botrányai. A cég 2016-ban még a legdinamikusabban erősödő márkával büszkélkedhetett, egy évre rá pedig már a legjobb tízbe is beverekedte magát. A Cambridge Analytica-ügy, majd az azt követően is sorozatban érkező problémás esetek és azok nem megfelelő kezelése viszont meglátszik a mostani teljesítményen. A Facebook brandje egy év alatt 12 százalékot vesztett értékéből és már a 40 milliárdot sem éri el. Igaz, ez azért még mindig elég a meglehetősen előkelő 14. helyhez.

Hasonló cipőben jár a Huawei is. Az amerikai büntetőintézkedések ugyan a kínai óriás növekedési potenciálját egyelőre csak mérsékelten vetették vissza, ám a brand egy év alatt regisztrált 9 százalékos értékcsökkenése mutatja, hogy a szuperhatalmak gazdaságpolitikai konfliktusa nem marad következmények nélkül.

Piaci hírek

Iráni rakéták fenyegetik a Stargate közel-keleti adatközpontjait

Az adatközpontokat is katonai célpontnak tekintik, az AWS és az Oracle infrastruktúrájának támadását követően a létesítményeket jelölő műholdképeket és újabb fenyegetéseket tettek közzé.
 
Az új technológiák alapjaiban írják át az alkalmazásbiztonság szabályait. Most hatványozottan igaz, hogy szárazon kell tartani a puskaport.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.