Ismét elkészült a világ legértékesebb márkáit felsorakoztató lista. A neveket böngészve sok meglepetés nincs. Ha csak az nem, hogy a techszektor a korábbinál is nagyobb előnnyel uralja a mezőnyt.

A világon számos szervezet készít felmérést arról, hogy melyik vállalat márkája ér a legtöbbet. Az utóbbi évtizedben közölt összeállításokban általában két dolog közös: egyrészt rendszerint az Apple áll az élen, másrészt világosan kitűnik a mezőnyből a technológiai szektor. Az Interbrand friss elemzése mindkét trendet megerősíteni látszik.

Gazdagok és szépek

A brandek versenyében ugyanazokat a szereplőket találjuk az élen, mint a cégértéket vizsgáló toplistáknál. Az Apple, a Google (Alphabet), az Amazon és a Microsoft utóbbinál is egymás sarkát tapossa a dobogóért való nagy tülekedésben. Ha csak a márkákat nézzük, idén is az almás logót tartják a legnagyobb értéknek. Az Interbrand szakértői kalkulációja szerint csak ez majdnem 235 milliárd dollárnyi vagyonnak felel meg Cupertino arzenáljában. A másik három említett brandet ennél lényegesen kevesebbre kóstálják: a Google szűk 168 milliárdot, az Amazon 125-öt, a Microsoft márkája pedig közel 109 milliárd dollárt ér.

 


Az első tíz alsóházába azért már befértek nem technológiai vállalatok brandjei is, ám a Coca-Cola, a Toyota vagy éppen a Mercedes-Benz már csak töredékét éri a négy nagynak. Maga a szám egyébként egy többfaktoros elemzés eredménye, ahol többek közöt azt vizsgálják, hogy milyen pénzügyi teljesítményre képesek a cégek márkázott termékei, hogy mekkora szerepet játszik a brand a fogyasztók vásárlási döntéseiben, illetve azt, hogy a brand mennyire képes "magához láncolni" a vásárlókat, ami értelemszerűen jó hatással van a hosszú távú profitabilitásra.

Egy szektor mind felett

Ahogy azt már fentebb is említettük, ez az évtized egyértelműen a technológiában érdekelt vállalatok dominanciájáról szól. Az alábbi, meglehetősen beszédes grafikon azt mutatja, hogy a százas lista tagjai szektorokra bontva mekkora márkaértékkel vannak jelen.


A világoskék csík felhőkarcolóként magasodik a versenytársak fölé. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a 790 milliárd dollárt felmutatni képes szegmens nyomát szűk 280 milliárddal üti bottal a második helyezett, az autóipar. Ennek ellenére a sikerre önmagában természetesen nem garancia az, ha egy nagyvállalat az infokommunikációs szektorban érdekelt. 

Az adatokat boncolgatva kiderül, hogy például a Facebooknak egyáltalán nem tettek jót az utóbbi időszak adatkezelési botrányai. A cég 2016-ban még a legdinamikusabban erősödő márkával büszkélkedhetett, egy évre rá pedig már a legjobb tízbe is beverekedte magát. A Cambridge Analytica-ügy, majd az azt követően is sorozatban érkező problémás esetek és azok nem megfelelő kezelése viszont meglátszik a mostani teljesítményen. A Facebook brandje egy év alatt 12 százalékot vesztett értékéből és már a 40 milliárdot sem éri el. Igaz, ez azért még mindig elég a meglehetősen előkelő 14. helyhez.

Hasonló cipőben jár a Huawei is. Az amerikai büntetőintézkedések ugyan a kínai óriás növekedési potenciálját egyelőre csak mérsékelten vetették vissza, ám a brand egy év alatt regisztrált 9 százalékos értékcsökkenése mutatja, hogy a szuperhatalmak gazdaságpolitikai konfliktusa nem marad következmények nélkül.

Piaci hírek

Az adatközpontok betonjából árad a felhő szén-dioxidja

A Microsoft hiába csökkentette 2020 óta 6,3 százalékkal az energiaigényét, ha adatközpontjai betonjából minden eddiginél több üvegházhatású gáz szivárog.
 
Az Európai Unió kibervédelmi direktívájának való megfelelés nem annyira bonyolult feladat, mint amilyennek elsőre látszik.

a melléklet támogatója a Balasys IT Zrt.

Hirdetés

Biztonságos M2M kommunikáció nagyvállalti környezetben a Balasystól

A megnövekedett támadások miatt az API-k biztonsága erősen szabályozott és folyamatosan auditált terület, amelynek védelme a gépi kommunikáció (M2M) biztonságossá tételén múlik.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.