A világon számos szervezet készít felmérést arról, hogy melyik vállalat márkája ér a legtöbbet. Az utóbbi évtizedben közölt összeállításokban általában két dolog közös: egyrészt rendszerint az Apple áll az élen, másrészt világosan kitűnik a mezőnyből a technológiai szektor. Az Interbrand friss elemzése mindkét trendet megerősíteni látszik.
Gazdagok és szépek
A brandek versenyében ugyanazokat a szereplőket találjuk az élen, mint a cégértéket vizsgáló toplistáknál. Az Apple, a Google (Alphabet), az Amazon és a Microsoft utóbbinál is egymás sarkát tapossa a dobogóért való nagy tülekedésben. Ha csak a márkákat nézzük, idén is az almás logót tartják a legnagyobb értéknek. Az Interbrand szakértői kalkulációja szerint csak ez majdnem 235 milliárd dollárnyi vagyonnak felel meg Cupertino arzenáljában. A másik három említett brandet ennél lényegesen kevesebbre kóstálják: a Google szűk 168 milliárdot, az Amazon 125-öt, a Microsoft márkája pedig közel 109 milliárd dollárt ér.

Az első tíz alsóházába azért már befértek nem technológiai vállalatok brandjei is, ám a Coca-Cola, a Toyota vagy éppen a Mercedes-Benz már csak töredékét éri a négy nagynak. Maga a szám egyébként egy többfaktoros elemzés eredménye, ahol többek közöt azt vizsgálják, hogy milyen pénzügyi teljesítményre képesek a cégek márkázott termékei, hogy mekkora szerepet játszik a brand a fogyasztók vásárlási döntéseiben, illetve azt, hogy a brand mennyire képes "magához láncolni" a vásárlókat, ami értelemszerűen jó hatással van a hosszú távú profitabilitásra.
Egy szektor mind felett
Ahogy azt már fentebb is említettük, ez az évtized egyértelműen a technológiában érdekelt vállalatok dominanciájáról szól. Az alábbi, meglehetősen beszédes grafikon azt mutatja, hogy a százas lista tagjai szektorokra bontva mekkora márkaértékkel vannak jelen.

A világoskék csík felhőkarcolóként magasodik a versenytársak fölé. Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy a 790 milliárd dollárt felmutatni képes szegmens nyomát szűk 280 milliárddal üti bottal a második helyezett, az autóipar. Ennek ellenére a sikerre önmagában természetesen nem garancia az, ha egy nagyvállalat az infokommunikációs szektorban érdekelt.
Az adatokat boncolgatva kiderül, hogy például a Facebooknak egyáltalán nem tettek jót az utóbbi időszak adatkezelési botrányai. A cég 2016-ban még a legdinamikusabban erősödő márkával büszkélkedhetett, egy évre rá pedig már a legjobb tízbe is beverekedte magát. A Cambridge Analytica-ügy, majd az azt követően is sorozatban érkező problémás esetek és azok nem megfelelő kezelése viszont meglátszik a mostani teljesítményen. A Facebook brandje egy év alatt 12 százalékot vesztett értékéből és már a 40 milliárdot sem éri el. Igaz, ez azért még mindig elég a meglehetősen előkelő 14. helyhez.
Hasonló cipőben jár a Huawei is. Az amerikai büntetőintézkedések ugyan a kínai óriás növekedési potenciálját egyelőre csak mérsékelten vetették vissza, ám a brand egy év alatt regisztrált 9 százalékos értékcsökkenése mutatja, hogy a szuperhatalmak gazdaságpolitikai konfliktusa nem marad következmények nélkül.
Az ötlettől az értékteremtésig – egy jól működő adattudományi szervezet alapjai
Miért bukik el annyi adattudományi kezdeményezés már az indulás után? A válasz gyakran nem az algoritmusok összetettségében, hanem az adatok minőségében és kezelésében keresendő. Stabil adatforrások, következetes feature-kezelés és egy jól felépített Feature Store nélkül a gépi tanulás ritkán jut el a valódi üzleti értékteremtésig.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak