A Facebook adatait elemző amerikai kutatók az elégtelen hozzáférésre panaszkodnak, a közösségi oldal szerint mindent megtesznek, amire a szabályozási keretek között képesek.
Hirdetés
 

Mark Zuckerberg egy amerikai kongresszusi meghallgatáson, még tavaly áprilisban jött elő azzal a hangzatos elképzeléssel, hogy a közösségi oldal egy nagy csomó posztot, hivatkozást és más felhasználási adatot osztana meg világszerte azokkal a kutatókkal, akik tanulmányozzák és azonosítják a hálózatban a dezinformációs gyakorlatokat. A terv célja elvileg az volt, hogy általánosságban segítse a közösségi média hatásainak jobb megértését a demokratikus társadalmi berendezkedésre, konkrétan pedig hozzájáruljon a szolgáltatás integritásának megőrzéséhez a következő választásokon.

A következő választásokig valamivel több mint egy év van hátra az Egyesült Államokban, az adatok megosztásáról szóló ígéretek pedig másfél éve hangzottak el a 2016-os választási kampány orosz befolyásolását vizsgáló képviselők előtt. A The New York Times a hétvégén arról közölt összeállítást, hogy mindebből mi valósult meg az eltelt 18 hónapban, ugyanis tavaly tavasszal a Facebook vezérigazgatója arról beszélt, hogy a program legelső kézzelfogható eredményei még az év vége előtt megszületnek. Nagy poént talán nem lövünk le, ha eláruljuk, hogy a NYT riportja szerint ilyesmire a mai napig sem került sor.

A lap riportjából kiderül, hogy az adattudósok egyelőre csak a szóban forgó adatok töredékéhez kaptak hozzáférést, állítólag ugyanis a Facebooknak komoly problémákat okozott, hogy ezt a felhasználók személyiségi jogainak sérelme nélkül biztosítsa számukra – más esetekben pedig arra panaszkodnak, hogy a rendelkezésükre bocsátott információ közel sem annyira részletes, mint amiről az előzetes tervekben szó volt. Mindebből az következik, hogy a kutatók nincsenek sokkal előrébb, mint akár 2016-ban, az első ilyen botrányok kirobbanásakor voltak.

A NYT összesen hét olyan nonprofit szervezetre hivatkozik, amelyek anyagilag is beszálltak a kutatási projektbe, de most kilátásba helyezték az együttműködésből való kilépést az elégtelen adatforrásokra hivatkozva. A Facebook viszont egy szintén független bizottság ajánlásaira hivatkozik, amikor arról van szó, hogy az adattudósok jellemzően csak az egyes csoportok megismeréséhez jutnak megfelelő információhoz, de az egyének viselkedésének tanulmányozására tulajdonképpen továbbra sincs lehetőségük. Néhányan közülük azt is megfogalmazták már, hogy a Facebook formális aggályai teljesen túlzóak, és semmi másra nem jók, mint hogy a munkájukat akadályozzák.

Ilyen léptékben már nem egyszerű dolog az adatkezelés

A lap mindezzel kapcsolatban a Facebook korábbi, adatvédelemmel és közösségi eljárásokkal foglalkozó tanácsadóját idézi, aki jelenleg a Harvard Shorenstein Center központjának munkatársa. Dipayan Ghosh úgy látja, hogy ma már a Szilícium-völgy morális kötelessége mindent megtenni az amerikai politikai berendezkedés védelmében – ez pedig szükségszerűen azt is jelenti, hogy megfelelő hozzáférésekkel rendelkező adattudósoknak kell választ találnia arra a kérdésre, hogy a korábbiakban milyen dolgok mentek félre.

A fenti nonprofit kutatási program vezetője és a választások biztonságáért dolgozó Democracy Fund elnöke, Tom Glaisyer ugyanitt arról beszél, hogy töméntelen mennyiségű adatról van szó, amellyel kapcsolatban a Facebooknak valóban fenntartásai lehetnek az adatvédelmi kérdésekben. Ezzel együtt a közélet digitális kivetülésének működése egyáltalán nem szolgálja a demokrácia érdekeit. A NYT azonban olyan szakembereket is idéz, akik szerint a Facebook programja így is óriási előrelépést jelent a korábbi állapotokhoz képest, hosszabb távon pedig kifejezetten pozitív hatása lesz az adatokhoz való hozzáférésre most kidolgozott módszerek implementációjának.

Mindezt összefüggésbe helyezi a Facebook tavaly augusztusban leköszönt biztonsági igazgatójának akkori nyilatkozata is, amely szerint a 2020-as választásokig csak akkor lehet esély a biztonsági rehabilitációra, ha rögtön nekilátnak az általa javasolt lépések végrehajtásának. Alex Stamos ezeket négy pontban foglalta össze: először is a kongresszusnak megfelelő jogszabályokat kell alkotnia az online dezinformációval kapcsolatban, kezdve a fogalom meghatározásával, másodszor pedig a kiberbiztonságát egyértelmű felelősséggel hozzá kell rendelni a kormány valamelyik tagjához és egy erre a célra felállított ügynökséghez.

A szakember azt is külön kiemelte, hogy az USA minden tagállamának saját kapacitásokat kellene kiépítenie a választások biztosítására, de az állampolgárok felelősségét is felvetette, amennyiben követelhetnék a jövőbeni incidensek gyors kivizsgálását. Ellenkező esetben azt jósolta, hogy a jövő novemberi elnökválasztásból kifejezett "infoháborús világbajnokság" lesz. Néhány napja egyébként mi is egy olyan oxfordi tanulmányt idéztünk, amelynek alapján 2017-ben 28 országban találtak kormányzati vagy pártpolitikai manipulációra utaló jeleket a közösségi médiában, addig az idén már 70 olyan ország szerepel a The Global Disinformation Order című tanulmányban. A leggyakoribbnak a hamis fiókok létrehozása, a robotok vagy trollhadseregek bevetését tartják, ami szerintük nálunk is dívik – ezzel együtt Magyarországot a közösségi manipulációt alacsony szinten művelő országok közé sorolják.

Közösség & HR

Ami etikus hekkeléssel sikerül, az a kiberbűnözőknek is működhet

Kémappokkal fertőzték meg Google Assistantot és az Alexát. A két cég javította a kihasznált hibát, de...
 
Elméletben korlátlanok a lehetőségek a virtuális és a kiterjesztett valóság előtt, de a gyakorlatban még mindig nem találta meg a helyét a két technika. A közeljövő azonban formabontó szolgáltatásokat ígér.

a melléklet támogatója az Aruba Cloud

A VISZ éves INFOHajó rendezvényén az agilitás nagyvállalati alkalmazhatósága és tanulhatósága volt az egyik kerekasztal témája. Az ott elhangzottakat gondolta tovább Both András (Idomsoft), a kerekasztal egyik résztvevője.

Ez a nyolc technológia alakítja át a gyártást

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az Oracle átáll a féléves verzió-életciklusra, és megszünteti az ingyenes támogatást üzleti felhasználóknak. Mire kell felkészülni? Dr. Hegedüs Tamás licencelési tanácsadó (IPR-Insights Hungary) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2019 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.