Kormányzatok is egyre gyakrabban nyúlnak azért a közösségi médiához, hogy hamis hírekkel manipulálják az állampolgárokat. Míg 2017-ben 28 országban találtak erre utaló jeleket a vizsgálatot végző oxfordi kutatók, idén már 70 olyan ország szerepel a The Global Disinformation Order című tanulmányukban [PDF]. Az ilyen dezinformációs kampányok mögött a kormányok mellett gyakran feltűnnek politikai pártok is.

Már külföldre is tolják a propagandát

A közösségi oldalak pedig – köztük a három leginkább érintett oldal, a Facebook, a Twitter és a YouTube – nagyon úgy tűnik, hogy tehetetlenek. Hiába próbálkoznak például a kormányokhoz kapcsolódó hamis fiókok felfüggesztésével, vagy mint a Facebook, a moderálás megerősítésével, egyelőre vesztésre állnak. A legkitettebb a problémának helyzetéből adódóan egyébként a Facebook, amelyre idén már 56 országban szerveztek propagandakampányt.

A legtöbb kormányzati propagandagépezet alapvetően saját polgárait célozza, és a belpolitikai viszonyok stabilizálását – azaz a hatalmon levők pozíciójának megőrzését – szolgálja. De egyre több ország indít külföldi kampányokat is. Erre az első és elég látványos példa az orosz beavatkozási kísérlet a 2016-os amerikai választásokba, amit ma már lényegében tényként kezelnek, legfeljebb a tényleges hatásáról vitatkoznak. Összességében egyébként a kampányok 89 százaléka a politikai ellenfelek lejáratását célozta, 71 százaléka pedig adott ország kormányát vagy egyik politikai pártját akarta fényezni.

A kutatók szerint az egyik legaggasztóbb jelenség, hogy mostanra – a hongkongi zavargások kapcsán – Kínai, amely korábban csak belföldi kampányokra összpontosított, szintén megjelent a nemzetközi porondon. A tanulmány szerint egyébként legalább hét ország tett már kísérletet arra idén, hogy külföldön futtasson dezinformációs kampányokat. Az oroszok és a kínaiak mellett Indiában, Iránban, Pakisztánban, Szaúd-Arábiában és Venezuelában is találtak erre utaló jeleket.

Ennek is megvan a módszertanat

A kampányokhoz a legváltozatosabb eszközöket használják. A leggyakoribb a hamis fiókok létrehozása, melyeken keresztül botok vagy a trollhadsereg segítségével osztanak meg manipulatív információkat (Magyarországon a kutatók szerint ez dívik). Az ilyen fiókokat azonban a közösségi platformok elég gyorsan ki tudják szűrni, és törlik. Éppen ezért sokkal hatékonyabb, ha létező személyek valós fiókjain keresztül lehet terjeszteni a hamis híreket. Ez az autokratikus vezetésű államokban viszonylag egyszerű. Vietnamban például állampolgárokat vesznek rá arra, hogy a kormányt támogató posztokat rakjanak ki személyes Facebook-oldalukon. A guatemalai kormány pedig egyszerűen feltörte egy sor polgára közösségimédia-fiókját, hogy azokon hamis és manipulatív tartalmakat tegyen közzé. Ez utóbbi módszer egyébként még viszonylag ritka, indössze a vizsgált országok 7 százalékában alkalmazták.

Ehhez egyébként komoly informatikai háttér kell, ami akár fegyverként exportálható. A mianmari dezinformációs kampányokat például vélhetően orosz katonai kiberszakértők segítették. Ez ráadásul egy olyan terep, ahol kevésbé számít az ország mérete, gazdasági potenciálja, azaz akár kisebb országok is fel tudják venni a versenyt a nagyhatalmakkal.

A tanulmány egyik szerzője, Samantha Bradshaw azt mondta a The New York Timesnak, hogy a reklám már egyáltalán nem hangsúlyos a hamis információ terjesztésében. Helyette érdekesnek tűnő tartalmakat próbálnak megfelelően elhelyezni. Különösen a mémek és a videós tartalmak hatékonyak, amelyek olykor víruskánt terjednek szét megosztásokkal a platformon.

Éppen ezért Bradshaw szerint nem is ér túl sokat, amit eddig például a Facebook tett a hamis hírek terjesztése ellen. Szerinte az, hogy a közösségi oldal átláthatóvá tette a hirdetési archívumát, itt nem sokat ér, hiszen a célzott hirdetések az ilyen kampányok töredékénél jelennek meg.

Magyarországon ez még gyerekcipőben jár

A közösségi platformokon hamis hírekkel manipuláló propagandát közel sem csak a csúnya diktatúrák és autoriter rendszerek használják. A kutatók szerint magas fokon űzi ezt a gyakorlatot az Egyesült Államok vagy Izrael is olyan valóban autoriter országok mellett, mint Kína, Irán, Mianmar vagy Oroszország. Ezekben az országok permanens információs háborút vívnak a kibertérben, hatalmas csapatok dolgoznak óriási költségvetéssel a propagandakampányokban belföldön és külföldön egyaránt.

Velük szemben Magyarország többek között Ausztriával, Csehországgal, Németországgal, Olaszországgal, Lengyelországgal és Spanyolországgal együtt a közösségi oldalakon keresztüli manipulációt alacsony szinten művelő országok közé tartozik. Ezekben az országokban jellemzően kis csapatok foglalkoznak ilyen kampányokkal, tevékenységük belföldre irányul, és a választások, népszavazások idejére korlátozódik – írja a tanulmány.