Az elmúlt években minden iparágban felértékelődött az adat szerepe. Az adatalapú döntéshozatal, a gépi tanulás vagy éppen a digitális ügyfélélmény megköveteli, hogy az információ gyorsan, biztonságosan és költséghatékonyan hozzáférhető legyen. Ehhez viszont elengedhetetlen a megfelelő adattárolási háttér.

Sok vállalat még mindig olyan storage-megoldásokat használ, amelyeket egy évtizede vagy még régebben helyeztek üzembe. Ezek gyakran jól szolgáltak az elmúlt években, de mára nemcsak kapacitásban és teljesítményben, hanem biztonsági és üzemeltetési szempontból is szűk keresztmetszetté válhatnak.

A nagy kérdés, hogy mikor jön el az a pont, amikor már nem érdemes toldozni-foldozni, hanem cél- és észszerű elkezdeni a migráció megtervezését. Cikksorozatunkban a tárolók témakörét járjuk körbe, elsőként erre keresve választ.

A storage elavulásának jelei

Az egyik legnyilvánvalóbb figyelmeztetés a teljesítményromlás. Ha az üzletkritikus alkalmazások lassulnak, a válaszidők nőnek vagy a felhasználók akadozást tapasztalnak, az egyértelmű jelzés: a tároló infrastruktúra nem bírja a terhelést. Szintén árulkodó, ha állandó küzdelem a kapacitáskezelés. A folyamatosan növekvő adattömeg miatt egyre gyakrabban kell adatokat más rendszerekbe áthelyezni, ideiglenes megoldásokkal trükközni. Ez nemcsak hatékonysági, hanem biztonsági kockázatot is hordoz.

A harmadik jel a megbízhatóság csökkenése. A régi hardverek meghibásodási aránya magasabb, a gyártói támogatás megszűnése miatt pedig egy-egy leállás akár napokra is megakaszthatja a működést. Végül pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni az üzemeltetési költségeket sem. Az energiaigényes, sok helyet foglaló berendezések fenntartása nemcsak drága, hanem a fenntarthatósági szempontoknak sem felel meg.

Miért halogatják mégis a cserét?

Sok szervezet tisztában van ezekkel a problémákkal, mégis évekig halogatják az átállást. Az IDC szerint a vállalatok 53 százaléka 5 évnél is tovább használja szervereit és tárolóit – holott a gyártók és elemzők egybehangzóan rövidebb frissítési ciklust javasolnak. Történik mindez annak ellenére, hogy a tárolók működtetése 4-6 éves korukban akár duplázódó, triplázódó üzemeltetési költséget is jelenthet.

A migráció, vagyis a tárolók frissítésének, cseréjének halogatása többtényezős egyenlet. Okai között szerepel a megszokás biztonsága – a rendszergazdák gyakran komfortosan érzik magukat a régi infrastruktúrával. Másik gyakori tényező a félelem a leállástól: sokan úgy gondolják, hogy a migráció szükségszerűen komoly kieséssel jár.

És persze mindig előkerülnek a költségvetési dilemmák. Bár az új tárolóplatformok hosszú távon költséghatékonyabbak, a beruházás első pillantásra nagy kiadásnak tűnhet. Emellett nem egyszer az üzleti és az IT-vezetők eltérő prioritásai is lassítják a döntést.

Tipikus hibák a storage-migráció során

Amikor végül megszületik a döntés a váltásról, sok buktató várhat a vállalatokra. Az egyik leggyakoribb hiba a felületes tervezés: ha nem mérik fel pontosan az adatvolument, az alkalmazások igényeit és a jövőbeli növekedést, a projekt könnyen kudarcba fulladhat. Hasonlóan kockázatos, ha az éles rendszereket migráció közben nem biztosítják megfelelő fallback-megoldásokkal. Egy sikertelen áttöltés akár üzletkritikus leállást is okozhat.

Sokan alábecsülik a humán tényezőt is. Ha az üzemeltető csapat nem kap megfelelő képzést, vagy a felhasználók nem értik az új rendszer működését, az átállás utáni hetekben komoly fennakadások adódhatnak. És végül, de nem utolsósorban: hiba, ha a migrációt pusztán technológiai projektnek tekintik. A folyamatok, költségek és fenntarthatósági szempontok figyelmen kívül hagyása hosszú távon rontja a beruházás megtérülését.

A sikeres migráció titkai

A jó hír, hogy a legtöbb buktató megelőzhető. Az első lépés a részletes előkészítés: pontos infrastruktúra-felmérés, üzleti igények és teljes tulajdonlási költség (TCO) számítás. Ezt követi a migrációs terv kidolgozása. Ide tartozik az időzítés megválasztása – lehetőség szerint olyan időszakra, amikor a legkisebb az üzleti terhelés –, valamint a tesztek és pilot projektek futtatása.

A technológiai választásnál érdemes a skálázhatóságra és a beépített biztonsági funkciókra koncentrálni. Nemcsak a jelenlegi igényeket kell kiszolgálnia az új rendszernek, hanem hosszú távon is biztosítania kell a növekedést. Emellett fontos, hogy ne feledkezzünk meg a humán oldalról: a rendszergazdák és az üzemeltetők képzése, valamint a felhasználókkal való folyamatos kommunikáció elengedhetetlen.

Végül sok időt és kockázatot takaríthat meg a vállalat, ha tapasztalt integrátort von be. Az ilyen szakértő partnerek nemcsak technológiai, hanem projektmenedzsment tapasztalatot is hoznak, ami jelentősen csökkenti a bevezetési időt és a hibalehetőségeket.

A legfontosabb érv

A storage-migráció dilemmája előbb-utóbb minden vállalatnál felmerül. Bár a halogatás csábító, a kockázatok – a teljesítményromlástól a biztonsági fenyegetésekig – egyre súlyosabbak lehetnek. A sikeres átállás azonban nem vágyálom, hanem a szabályok betartásával elérhető feladat. Kulcsa a gondos tervezés, a humán tényező figyelembevétele és a megfelelő technológiai partner bevonása.

Az elavult rendszerek cseréje nemcsak az IT-részleg életét könnyíti meg, hanem az egész vállalat versenyképességét növeli. Végső soron pedig ez a legfontosabb érv a migráció mellett.
 

Ez a cikk független szerkesztőségi tartalom, mely az EURO ONE Számítástechnikai Zrt. támogatásával készült. Részletek »