Akár a cég, és annak első számú irányítójának döntésével is szembe mehet majd az a hamarosan felállítandó testület, amellyel a Facebook igyekszik elébemenni a kormányzati és felügyeleti szervek kritikájának. Mark Zuckerberg terve az érzékeny tartalmi kérdések elbírására azonban elsőre nem aratott osztatlan sikert.
Összeülhet a legfelsőbb bíróság
A szólásszabadság biztosítása gyakran nehezen kezelhető eseteket szül, hiszen bizonyos bejegyzések, tartalmak alkalmasak lehetnek mások becsületének megsértésére, személyek vagy csoportok elleni gyűlöletkeltésre, vagy akár erőszakra való felbujtásra is. Probléma, hogy nem minden esetben egyértelmű, meddig tart az egyik és hol kezdődik a másik. A Facebook moderálási gyakorlatát pedig rendszerint éri kritika, miszerint valamely esetekben túl szigorú, máskor pedig éppen ennek ellenkezője, azaz túlságosan megengedő egyik-másik tartalom megítélésében.
A belső szóhasználattal csak legfelsőbb bíróságként emlegetett testület lenne hivatott ezt a felelősséget némiképpen letolni a cégről. A hamarosan összetoborzandó felügyelő testületben a tervek szerint a világ minden tájáról helyet kapnának eltérő háttérrel rendelkező emberek. Hogy pontosan mi alapján válogatják majd a tagokat, az attól is függ, az elkövetkező hetekben milyen visszajelzések érkeznek a témával kapcsolatban. Az biztos, hogy a csoport valamikor 2020 elején állhat fel, és minimum 11, maximum 40 fős lesz. A tagok három évre kapnak megbízást, a működéssel kapcsolatos költségek fedezetét pedig a Facebook által gründolt alapítvány adná.
Az új testület felhatalmazást kap arra, hogy kötelező erejű döntéseket hozzon a tartalom moderálásáról. Az igazgatótanács prioritásként fogja kezelni azokat az eseteket, amelyek jelentősnek tekinthetők a tartalom súlyossága, a terjesztés mértéke és a nyilvános diskurzus alapján. Szintén előnyt élveznek a nehéz kérdéseket felvető esetek. Utóbbiak alatt azt érti a cég, amikor egy a normál mechanizmusa során meghozott döntést komolyan megkérdőjelez a nagyközönség, illetve olyanokat, ahol több fontosnak ítélt érték, norma ütközik egymással.
A bíróság elé kerülő ügyekben hozott döntéseket a cég magára nézve kötelezőnek fogja tekinteni, függetlenül attól, hogy akár a különleges részvényei miatt a teljes irányítást magánál tartó alapítónak más véleménye van. Azért kiskaput is építettek a rendszerbe. Ha a döntés törvénybe ütköző dologra kényszerítené a Facebookot, vagy csak simán technikailag kivitelezhetetlen a végrehajtása, akkor azt természetesen nem fogja végrehajtani a cég.
Független? Hát persze...
Alig állt elő a Facebook az ötletével, máris érkeztek a kritikus megjegyzések. Az egyik fő kérdéskör a függetlenséget érinti. Sokan meglehetősen visszásnak tartják, hogy így címkéznek fel egy olyan testületet, amelyet a cég hív életre, első tagjait is a vállalat nevezi ki, valamint a forrásokat, így a fizetést is a Facebook biztosítja.
Támadások érték a legfelsőbb bíróság szóhasználatot is, mivel az megtévesztő. Ez a belső elnevezés ugyanis azt a látszatot keltheti, hogy ez valamiféle nagy tekintéllyel bíró, a nép érdekeit védő és képviselő, jogilag erős felhatalmazással rendelkező testület, miközben valójában ezekről egyáltalán nincs szó.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak