Mindjárt az elején lelőjük a poént: a 2006. után leállított szolgáltatások és termékek átlagosan alig több mint négy évet éltek meg.

Nagy kísérletező a Google. Kutatólaborjában számolatlanul indítja projektjeit, ahogy más nagy techcégek is, és az sem különlegesség, hogy a kísérletei töredékéből lesz valódi termék vagy olyan szolgáltatás, amivel a felhasználók találkozhatnak.

Abban azonban mindenképpen újat hozott, hogy – az első valóban felhőben terjeszkedő vállalatként – sokkal bátrabb volt a termékindításban és -megszüntetésben, mint a hagyományos szoftvercégek. Ha egy terméke nem rendelkezik elég nagy felhasználói táborral és növekedési potenciállal, akkor nem pazarolja rá fejlesztési erőforrásait. Így állította le például az egyébként népszerű Readert 2013-ban.

A The Google Cemetery oldal, amely a kivezetett Google-termékeket gyűjti össze, jól mutatja a vállalat fejlesztési dinamikáját. Eric Schmidt, a vállalat 2017-ig regnáló vezetője a rövid életű Wave kivezetése kapcsán a folyamatot úgy magyarázta, hogy egy olyan innovatív vállalatnál, mint a Google, teljesen természetes, ha bizonyos termékek nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. A sikertelen kísérleteknek örülni kell – mondta Schmidt –, mert azokból olyan tapasztalatokat szerez a vállalat, ami hosszú távon előnyére válik.

Több mint másfél száz terméket állítottak le

Az oldal 2006-ig visszamenőleg gyűjtötte össze a kivezetett Google-termékeket. Az oldal statisztikái szerint a vállalat azóta összesen 164 terméket vezetett ki a piacról. Ezek átlagosan 4 év 1 hónapot éltek meg. A 13 év alatt volt két olyan év, amikor csúcsra járatták a termékkivezetést: 2011-ben és idén november végéig egyaránt 25 terméket szüntettek meg.

Az oldal adatai annyiban nem adnak pontos képet, hogy olyan termékeket is felsorol, melyek csupán önállóságukat veszítették el, de továbbfejlesztett formában más termékek-szolgáltatások részeként lényegében ma is elérhetők. Ilyen például a 2006-2008 között elérhető Google Browser Sync, amely eredetileg egy böngészőkiegészítés volt, amit főleg a Firefoxhoz használtak. Leállítása után a technológia nem tűnt el, mert azt beépítették a Chrome-ba. Hasonló sorsra jutott a 2010-ben indított, majd 2014-ben leállított Google TV is, amelynek bizonyos elemei az Android TV-ben élnek tovább.

A termékek többsége valamilyen app vagy felhős szolgáltatás, de vannak API-k, szoftverek és hardverek is szép számmal. Utóbbira példa a 2012-ben bemutatott Nexus Q, amely online streaming továbbítására alkalmas készülék volt, de drága volt, és így nem igazán érdekelte a nagyközönséget. Ezért egy év múlva leállították, és átvette a helyét a jóval olcsóbb Chromecast. Ennek volt egy audiostreamingre kihegyezett verziója is, a Chromecast Audio, ami az okoshangszórók elterjedése miatt mostanra fölöslegessé vált, így idén leállították.

Más tészta a Google Glass. 2013-tól az ún. Explorer program keretében lehetett megvásárolni a nyílt bétás tesztüzemben futó terméket. 2015-ben leállították az értékesítést, de a fejlesztését folytatták. Legutóbb két éve lehetett hallani arról, merre haladnak a hardverrel.

Szolgáltatások jönnek-mennek

A legnagyobb arányban a szolgáltatások estek áldozatul a Google termékstratégiájának. 2006-tól több mint száz szolgáltatás ment a kukába vagy épült bele más szolgáltatásokba. Viszonylag nagyobb vihart kavart a Reader bezárása 2013-ban. A RRS hírolvasó leállítását a Google azzal indokolta, hogy megváltoztak a hírolvasási szokások, és a hírgyűjtő alkalmazások helyét elfoglalták a közösségi oldalak. Ha ez akkor még nem is látszott egyértelműen, azóta kiderült: a Google-nek nagyon is igaza volt.

 
The Google Cemetery 2006-2019
Infogram


Hasonló sorsra jutott a Google Wave csoportmunkát támogató kommunikációs platform is. Ezt csupán két évet élt, ráadásul úgy, hogy leállítását már a 2010-es éles indulás után pár hónappal bejelentették, bár véglegesen 2012-ben szűnt meg.

Az egyik legnagyobb szabású kísérlet – és kudarc – a Google+ volt. A 2011-ben elindított, és a Facebook ellenfelének szánt közösségi platformba azonban nem sikerült életet lehelni. Végül tavaly belátta a cég vezetése, hogy nem érdemes erőltetni, és leállították a teljes szolgáltatást.

A karaván halad...

Már most lehet tudni, hogy a közeljövőben további szolgáltatásokat vezet ki a vállalat. The Google Cemetery szerint az év végéig leállítják például a 2009-ben indított adatvizualizációs szolgáltatását, a Fusion Tablest, illetve a 2010-től elérhető Translator Toolkitet. A jövő év folyamán a felhasználóknak végleg búcsút kell mondaniuk a Hangoutsnak, a Google Hire toborzótámogatónak, a mobil appok analitikai rendszerét biztosító Fabric szolgáltatásnak (ami Firebase része lesz), valamint a felhőalapú nyomtatástámogatást biztosító Cloud Printnek.

Cloud & big data

Egyre kevésbé férnek hozzá az MI-fejlesztők a létfontosságú adatokhoz

A tartalomszolgáltatók sorra vezetik be a korlátozásokat az általuk közölt anyagok felhasználására, miközben a mesterséges intelligencia egyre többet követelne magának.
 
Általános jelenség a hazai nagyvállalatok körében, hogy a szükségesnél jelentősen többet költenek nyilvánosfelhő-szolgáltatásokra. Utánajártunk, mi a pontos helyzet, és mit lehet tenni a költségek optimalizálásáért.

a melléklet támogatója a 4iG Nyrt.

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.