Egykor a Facebook lenyomását remélték tőle, de csak egy problémás kísértetkastély lett belőle. A roló lehúzása elkerülhetetlen volt, egy adatbiztonsági incidens pedig megadta a végső lökést.
Hirdetés
 

Egy dolog már régóta világos volt: a Google közösségi médiás kísérlete kudarcott vallott. A Google+ soha nem tudott beindulni, így az a néhány vállalkozó szellemű felhasználó sem talált ott már semmit, amiért érdemes lett volna megnyitni. A Google tegnap hivatalosan is bejelentette, hogy vége a kínlódásnak. Igaz, ehhez kellett némi külső lökés.

Csak a gond volt vele

Miközben a 2011-ben indított, sokszor átalakított szolgáltatás semmiféle hozadékot nem mutatott fel, munkát bőven adott a fejlesztőknek, például a biztonság területén. A The Wall Street Journal tegnap reggeli anyagában arról számolt be, hogy a cégnél egy komoly sérülékenységre bukkantak, ami lehetővé tette külső fejlesztők számára, hogy azok nagyjából félmillió felhasználó személyes adatához hozzáférhessenek. A hibára a lap információi szerint a vállalatnál idén tavasszal jöttek rá, ám erről nem tájékoztatták a nyilvánosságot. 

A Google ezt követően állt elő egy terjedelmes blogbejegyzéssel, amelyben nem cáfolja a sajtóértesüléseket, helyette inkább hosszasan fejtegeti, mennyire sokat tesznek azért, hogy a felhasználók adatai biztonságban legyenek. A konkrét üggyel kapcsolatban pedig azzal védekezik a cég, hogy belső vizsgálatuk semmiféle bizonyítékot nem talált arra, hogy bárki rossz szándéktól vezérelve megszerezte volna ezeket az információkat, mint ahogy arra sem, hogy bármiféle tényleges visszaélés történt volna. 

Bár az eset láthatóan nem volt olyan súlyos, mint a rivális Facebooknál tavaly felrobbant Cambridge Analytica-bomba, a Google igyekszik - legalább most - egy sor döntéssel bebiztosítani magát, hogy ne kerülhessen hasonló sorsra. Ezek egyike az, hogy a Google+ bezárja a kapuit a magánfelhasználók előtt. Igaz, az "evakuálásra" bőven hagy időt a cég, hiszen csak jövő augusztusban húzzák majd ki végleg a dugót. A platformon meglévő fejlesztéseket pedig igyekeznek majd a vállalati megoldások között kamatoztatni.

A Google+ biztonsági problémája egyébként egy sor általános intézkedést is kiváltott. A cég felülvizsgálja mit és milyen formában enged meg a külső fejlesztőknek, beleértve azt is, hogy milyen adatokat kérhetnek el a felhasználóktól. (Például egy zseblámpa appnál elég fura, amikor a képeinktől a telefonlistánking mindenhez szeretne engedélyt kapni.) Ezzel párhuzamosan a felhasználók a korábbinál jobban lebontott, egyértelműbb tájékoztatási felületet kapnak majd, amikor arról kell dönteniük, egy-egy alkalmazás telepítésekor milyen engedélyekkel ruházzák fel a programot.

Halottról jót vagy semmit?

Nagyon nehéz helyzetben van most az, aki pozitív dolgokat próbál kikeresni a Google+ nagyjából 7 éves életútjából. A közösségi hálózatként indított szolgáltatás valódi felhasználói számait tulajdonképpen sosem sikerült megtudni. A Google-nél igyekeztek trükkökkel és erőszakos rendszerszintű változtatásokkal felturbózni a hivatalosan közölt adatokat, de még azok is messze elmaradtak a riválisétól. Miután látszott, hogy ebből nem lesz Facebook-verő megoldás, a Google inkább a mindent átható platform jellegére helyezte a hangsúlyt és ennek keretében mindenféle egyéb szolgáltatását igyekezett beszuszakolni a Google+ ernyője alá - legtöbbször a felhasználók hangos nemtetszése mellett.

A mesterkélt egybecsomagolás viszont semmit nem javított a helyzeten, és az eltelt évek alatt sorra "szabadította fel" a vállalat a rabláncra fűzött alkalmazásokat. Ennek egyik emlékezetes mérföldköve volt az, amikor 2015-ben a YouTube funkciói kerültek ki az értelmetlen gyámság alól. Ezt nem sokkal később egy újabb átalakítási kísérlet követte, ám mint azt a fentiekből látjuk, nem sok sikerrel.

A tegnapi blogbejegyzésben a cég tényleges felhasználói számokat nem közölt, de elismerte, hogy a használati arány gyenge és a minősége sem verdesi a plafont. A bejelentkezések 90 százaléka 5 másodpercnél rövidebb ideig tart, azaz gyakorlatilag véletlen kattintásnak tekinthető. Öröm az ürömben a Google-nek, hogy sokan legalább nem fogják siratni a hányatott sorsú platformot.

Közösség & HR

Jól vizsgázott üzletfolytonosságból az ukrán techszektor

Az orosz támadás megindulásakor Harkivban 511 informatikai cég volt. Közülük 500 ma is működik, pedig a munkatársak többsége elköltözött a harcokat közvetlen közelről megszenvedő városból.
 
Az alábbiakban körbejárjuk az Enterprise Service Management fogalmát, és megmutatjuk azt is, miben különbözik az ITSM-től.

a melléklet támogatója a Meta-Inf Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.