Az új recept szerint a Google-nél nem próbálják meg feltalálni a spanyolviaszt, egyszerűen csak bemutatják, hogy milyen lenne a Facebook, ha ők fejlesztenék. Az első benyomások alapján úgy tűnik: jobb, vagy legalábbis érdekesebb lenne.

Természetesen a Google+ még el sem indult, sőt a tesztidőszakban is csak külön meghívóval vehetnek részt az érdeklődők. Az mindenesetre már a szolgáltatás Flash alapú bemutatójából kiderül, hogy ezúttal jóval átgondoltabb dologról van szó, mint a Buzz esetében, ráadásul a működése sem annyira ötletszerű, mint amit a Facebook felhasználói gyakran tapasztalhatnak.

A Google+ nyitó felülete annyira hasonlít egy facebookos profiloldalhoz, hogy sok beszámoló ezen a ponton ér véget, és egyszerű Facebook-klónnak nevezi a Google közösségi oldalát. (Más kérdés, hogy a mezőnyben mindenki ezt a felületet másolja, nem is volna sok értelme különböző kialakítással próbálkozni.) A lényeg mégis a Google+ működése, ami valószínűleg tudatosan épít a hasonlóságra, mert lényegében egy rendbe rakott, kijavítgatott Facebook-oldalról van szó.

Mit főzött ki a Google? ■ Az első és legfontosabb változás a kapcsolatrendszer és a személyes adatok eltérő kezelése. Mindenki jól meghatározható Körökbe (Circle) sorolhatja kapcsolatait, ezekhez pedig különféle beállításokat rendelhet. Így lehetővé válik, hogy minden csoporttal csak a rá tartozó információkat ossza meg, bár egy adott kontakt kézenfekvő módon több csoportnak is a tagja lehet. A körök alapvetően nem publikusak, de léteznek tematikus csoportok, és a Twitter mintájára fel is iratkozhatunk más tagok köreibe.

_{Az ismerősök névjegyét egérrel is a megfelelő körökbe pakolhatjuk, közben a rendszer apró üzenetekkel szórakoztat}

Az Odú (Hangouts) és a Csődület (Huddle) nevű funkciók kis különbségekkel csoportos videóhívásokat és csoportos üzenetváltásokat tesz lehetővé, akár irányított módon, akár a véletlenszerű találkozások mintájára, valamilyen publikus csatornában. Az Azonnali Feltöltés (Instant Upload) az iCloud vagy a Windows Mobile megoldásaihoz hasonlóan működik, de itt direkt az asztalról húzhatjuk át a fotókat vagy videókat a Google+ albumokba.

A Sparks (Szikrák) tulajdonképpen egy tematikus feedolvasó, amely kulcsszavas keresések alapján működik. Az első kritikák szerint ez a Google+ legkevésbé kiforrott funkciója, de a Google Reader (Google Olvasó) eddig sem okozott senkinek csalódást, így a Sparks a tesztelők töretlen bizalmát élvezi. A Google fiókkal és más alkalmazásokkal való integrációról a vállalat oldalain néhány napja megjelent, sötét sáv hivatott gondoskodni. Ez biztosítja majd többek között a megfelelő értesítéseket és a hozzászólások követését is.

Mire jó mindez? ■ A felhasználók többsége várhatóan nem fog egyszerre több közösségi oldalon is vitézkedni, egy részük azonban biztosan átszokik majd – lásd az iWiW-ről Facebookra migrálók tömegét. Jó példa minderre a 2004-ben induló Gmail esete is, amely a publikus béta állapotba is csak három évvel később jutott el, a viccek tárgyát képző "Beta" címke pedig 2009-ben tűnt el végleg a felületéről. A Gmail ma 200 millió aktív felhasználói fiókjával mégis a harmadik legnagyobb levelező szolgáltatás, amit elsősorban a felhasználói élmény tudatos fejlesztésével értek el.

A Google ráadásul ma már sokkal hatékonyabb eszközök birtokában van, hogy sikerre vigyen egy hasonló terméket. A szolgáltatáshoz például az okostelefonok terjedésével sokat adhat hozzá maga az Android rendszer. A Google Wallet mellett azt sem nehéz elképzelni, hogy vásárláskor a Google+ segítségével kell majd aktiválni bizonyos kuponokat és kedvezményeket. A cég ráadásul az alaptevékenységének számító keresőüzletben nem csak tapasztalatot, de annyi felhasználói statisztikát is begyűjtött, amennyit a Facebook a Bing keresővel való együttműködés ellenére sem szerezhet.