Egy izraeli üzleti lap, a Globes értesülése szerint az Intel bejelentkezett a Mellanox Technologiesért. Az amerikai csipgyártó 5,5-5,6 milliárd dollárt kínált a speciális adatközponti csipeket fejlesztő cégért. Ez mintegy 30 százalékos felár a vállalat hír előtti árához képest.

A Mellanox speciális csipjeit, melyek az adatátvitel gyorsítására vannak kihegyezve, elsősorban bigdata-környezetekben használják. Ügyfeleik között van sok egyetemi és kutatási célú adatközpont, még a NASA is, de szállítanak a Dellnek és a HPE-nek, sőt a Google, a Facebook és az Amazon szerverfarmjaiba is. A cég alapító tagja az adatközponti adatátvitel gyorsítását célzó OpenCAPI kezdeményezésnek.

A Globes szerint nem az Intel az egyetlen kérő. Tavaly novemberben az FPGA-kat (Field-Programmable Gate Array) gyártó Xilinx állítólag szintén 5,5 milliárd dolláros ajánlattal kopogtatott az izraelieknél.

Amúgy az Intel is több vasat tart a tűzbe. Szintén friss hír, hogy kockázati tőketársasága, az Intel Capital 30 millió dollárt fektetett egy Pliops nevű izraeli startupba, amely szintén adatközponti környezethez optimalizált csipeket fejleszt.

Nem csak az ár szólhat bele az alkuba

Az Intel pozícióit erősítheti, hogy komoly tervei vannak a közel-keleti országban: a napokban derült ki, hogy új gyáregységet tervez építeni a Tel-Avivtól kb. 60 kilométerre délre fekvő Kiryat Gatban. A gyár felépítésére állítólag 11 milliárd dollárt szán a vállalat. Ez még úgy is jelentős összeg, hogy a Globes kiderítette: cserébe az Intel, melynek beruházásait eddig 5 százalékos résszel támogatta az állam (egyébként a szokásos beruházási támogatás 4 százalék), most épp a dupláját, a beruházási érték 10 százalékát kéri támogatásként.

A lap szerint még nem eldöntött, hogy a gyár Izraelben épül föl, az Intel továbbra is lebegteti lehetőségként az Egyesült Államokat és Írországot is. Mindenesetre Izrael mellett szól még egy érv: ott az Intel mindössze 5 százalék társasági adót fizet (az alap társasági adó 23 százalék, de akik a fővárostól távol, az ország belsejében indítanak vállalkozást, csupán 7,5 százalékot kell fizetniük), és ezt a kedvezményét most meg is hosszabították 2030-ig. Hosszú vacillálásra egyébként az Intelne sincs ideje, hiszen egyre sürgetőbb, hogy növelje a gyártókapacitását.

Az állami támogatásnak van ellentételezés is: az Intel vállalata, hogy legalább 250 embert foglalkoztat az ország távolabbi területeiről, és az új gyár legalább 900 millió dollárnyi beszerzést garantál az országban működő vállalkozásoktól.

Jelentős befektető az országban

Bár Izraelben a külföldi nagyvállalatok jelentős befektetésekkel rendelkeznek, különösen az innovatív startupokba tesznek pénzt nagy kedvvel. Az Intel azonban közülük is kiemelkedik.

Kiryat Gatban már van egy gyára is: a 2014-ben 6 milliárd dollárból felépített üzemet tavaly bővítették közel 5 milliárd dollárból. Rengeteg céget vásárolt fel, főleg startupokat (azokból igazán bőség van arrafelé) aprópénzért. De például 2017-ben 15,3 milliárd dollárt fizetett a jeruzsálemi központú Mobileye-ért, hogy beléphessen az autonóm járművek piacára.

Emellett van több K+F központja, és számos egyéb ponton is bekapcsolódott Izrael gazdasági életébe. Arra azonban a Globes is felhívja a figyelmet, hogy a gyárakat leszámítva az Intel egyéb izraeli tevékenységei nem sok pénzt hoznak a konyhára. Még az elképesztő drágán felvásárolt Mobileye is csupán 200 millió dollárt tett hozzá a vállalat teljes, 70 milliárdos árbevételéhez.