Igen komoly szankcióknak néznek elébe a közösségi óriások, amennyiben zöld utat kap egy a múlt héten nyilvánosságra hozott új orosz törvényjavaslat. A jogszabály az utóbbi időben a közösségi felületeken korlátozásokba ütköző állami hátterű médiacsatornákat ért sérelmeket igyekszik megtorolni - nem is akárhogyan.

A tervezethez kapcsolt magyarázó dokumentum a Facebook, a Twitter és a YouTube nevét konkrétan is megemlíti, azaz teljesen világos, hogy kiknek kell félni a jogszabály törvényerőre emelkedésétől. Márpedig az orosz törvényhozás összetétele alapján nem sok kétség férhet hozzá, hogy a javaslatból élesben alkalmazandó törvény válik.

Ha Amerikában cenzúráznak...

Mindez azért történik, mert az odahaza szintén egyre komolyabb nyomás alá helyezett közösségi óriások az amerikai elnökválasztásra készülődvén idén több intézkedést is bevezettek, illetve általában is aktívabbak lettek az álhírek és megtévesztő információk ellen. Ennek egyik leghangosabb példáját a Twitter szolgáltatta, amikor tavasszal az USA regnáló elnökének bejegyzését látta el kiegészítő megjegyzéssel.

A Facebook ugyan egy jó ideig semmit nem tett Donald Trump megnyilvánulásaival (ami miatt éles ellentét alakult ki dolgozók egy csoportja és az alapító-vezérigazgató között), ugyanakkor a külföldi befolyásolási kísérletekkel kapcsolatban látványos akciókkal igyekezett tevékenynek tűnni. Idén júniusban például élesítették a még tavaly beharangozott médiafigyelő és -jelölő funkciót. Ennek értelmében a vállalat figyelmeztető megjegyzésekkel illet minden olyan csatornát, amelynek szerkesztői függetlensége nem biztosított a kormányzati tulajdonosi háttér vagy egyéb hatalmi befolyás miatt.

Mindez természetesen az állami hátterű orosz hírcsatornákat is nehezebb helyzetbe hozta, ráadásul a "megbélyegzés" mellett az anyagaik sem érnek el annyi emberhez, mivel ezeket a posztokat a tartalom kiválasztásáért felelős algoritmus már nem veszi figyelembe a felhasználóknak ajánlott anyagoknál.

...Oroszországban kitiltanak

A Duma asztalán heverő törvénytervezet szövege szerint idén április óta több hírcsatorna szerkesztőségéből is megkeresték őket a fenti problémák miatt. Nagyjából 20 esetben észleltek cenzúrát többek között a Russia Today, a RIA Novosti és a Crimea 24 anyagainál. Mindezt a tervezet benyújtói "értelmetlen korlátozásoknak" nevezték, amelyek "megkülönböztetik az orosz médiából származó anyagokat", és sértik "az alapvető emberi jogokat és az orosz állampolgárok szabadságát".

Az új törvény viszont minderre igen erős választ adna azzal, hogy a hírközlésért felelős állami hatóságot, a Roszkomnadzorot felhatalmazná az ilyen gyakorlatot folytató oldalak országos szintű blokkolására. Márpedig mindez könnyen megtörténhet egy olyan országban, ahol gőzerővel zajlik a saját internet felállítása, és ahol 2016 óta nem érhető el például a LinkedIn sem. Ugyanakkor a Telegram blokkolása nem várt problémákba ütközött pár éve.

A történethez lazán kapcsolódó hír, hogy szinte a törvénytervezet benyújtásával egyszerre közölte a Roszkomnadzor, hogy a Google ellen vizsgálatot indít, mert a cég nem képes kiszűrni egy csomó "veszélyes" tartalmat a keresési találatai közül. Úgy tűnik, Oroszországban nem feltétlenül a cenzúra intézménye a probléma, hanem az, hogy ha az nem az állami szereplők kezében összpontosul.