Az utóbbi időben példátlanul nagy befolyásra szert tevő internetes vállalkozásokat a világ minden táján igyekeznek a politikai szereplők valahogy megfékezni, kordában tartani. Ez persze nem olyan könnyű feladat olyan cégek esetében, amelyek nagyobb forgalmat bonyolítanak, mint sok ország éves GDP-je, ráadásul több milliárd ember életében vannak jelen folyamatosan, akikről algoritmusaiknak köszönhetően mindent tudnak.

Hogy mit tesznek mindezzel az Egyesült Államokban, az azért különösen fontos, mivel a techóriások túlnyomó része ott szövögeti hálóját. Az amerikai törvényhozók idén nyár óta többször is "bekérették" magukhoz a vállalatok első számú embereit, hogy néha jogos, máskor teljesen bizarr kérdésekkel bombázzák őket. Tegnap a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg és a Twitter első számú embere, Jack Dorsey volt soron. A több mint 4 órás kérdezz-felelek leginkább az amerikai elnökválasztás és az azzal kapcsolatos moderálási akciók témája körül forgott.

Szenátusi meghallgatás a konyhában

A két techguru eltérő habitusát jól mutatja, hogy a Szenátus igazságügyekkel foglalkozó bizottsága által a járványhelyzet miatt virtuálisan összehívott meghallgatására a nyakkendős Zuckergerberg egy irodából, míg a csak egy zakót magára kanyarító Dorsey minden bizonnyal egy konyhából jelentkezett be. A külsőségeknél azonban fontosabbak voltak a terítékre kerülő ügyek. Az összesen 127 elhangzott kérdés bő fele szólt a hálózatokon megjelenő tartalmak moderálásáról, felcímkézéséről. Ebben és általában is a republikánus képviselők voltak az aktívabbak, akik 72-szer szólaltak fel (ebből 53-szor a moderálást firtatva).

A republikánus narratíva szerint a hálózatok alapvetően ellenségesen viszonyulnak a jobboldali megnyilvánulásokhoz, azokat gyakran törlik, felhasználókat és csoportokat tiltanak le. A politikusok ilyesmire hozott példákkal igyekeztek sarokba szorítani a CEO-kat, akik viszont a maguk részéről elutasították a részrehajlás vádját, és csak annyit ismertek el, hogy egy ekkora rendszerben néha benne van a hibázás lehetősége. A másik oldal szintén nem elégedett a cégek működésével, de pont az ellenkezője miatt. A demokrata képviselők ugyanis a gyűlöletbeszéd és a nyílt erőszakot tartalmazó üzenetek gyorsabb és hatékonyabb kipucolását várnák el a közösségi óriásoktól.

Egyetértés volt viszont a politikai ellenfelek között abban, hogy sem a Facebook, sem a Twitter működése nem konzisztens, ráadásul sok esetben egyáltalán nem egyértelmű, hogy egyes döntéseket mi alapján hoznak meg a cégek. Rendszeresen megemlítődött az átláthatóság szükségessége, amellyel kapcsolatban a cégvezérek sem voltak elzárkózóak. Zuckerberg egy platformokon átívelő, moderálási irányelveket rögzítő szabályozási keretrendszer kidolgozását javasolta. A Twitter vezére szerint viszont tavaly megszellőztetett tervére utalva abban látja a megoldást, hogy ha maguk a felhasználók kapnák meg a lehetőséget arra, hogy kiválasszák, milyen preferenciák mentén dobja fel nekik a tartalmakat a mesterséges intelligenciával dolgozó algoritmus.

Trump sorsa

Néhány percet arra is áldoztak a honatyák, hogy kiderüljön, mi lesz az Egyesült Államok regnáló elnökével, pontosabban közösségi fiókjaival, ha már nem tölti be a hivatalát. A világ vezető poilitkusai esetében ugyanis a közösségi oldalak rendszerint külön jogosultságokat, másféle elbírálást érvényesítenek.

Azonban ebben a témában is némileg külön utat jár a két cég, hiszen a Twitter automatukusan "lefokozza" majd Donald Trumpot, ami egyben azt is jelenti, hogy a - mondjuk úgy - különleges hangvételű twitteres bejegyzéseiről ismert politikus a továbbiak még többször számíthat olyan megbélyegző kiegészítésekre, amelyeket a mikroblogszolgáltató idén tavasztól kezdett el alkalmazni a megkérdőjelezhető tartalmú elnöki posztok esetében.

Ezzel szemben Zuckerberg azt nyilatkozta, hogy az elnökváltást követően sem változtatnak majd Trump fiókjának kezelésén. A Facebook egyébként is sokkal óvatosabban bánik a valótlan tartalomra utaló címkékkel, ami miatt komoly belső felzúdulás is támadt idén nyáron.

Az a bizonyos 230-as rész

Trump tavasszal nagyon gyorsan válaszolt arra, amikor egy posztját első ízben moderálta a Twitter. Az elnök pár nap alatt komoly ellentámadásba ment át. Ennek egyik fontos eleme volt az úgynevezett Section 230 rendelkezéseinek felülvizsgálata. Ez a meglehetősen régi passzus biztosja a közössi csatornáknak, hogy a felhasználóik által posztolt tartalmakért nem tehetők felelőssé. Eszerint azzal, hogy a közösségi médiát birtokló cégek szerkesztőként lépnek fel bizonyos tartalmak esetében (ahogy ezt az elnöki értelmezés szerint a Twitter tette Trump bejegyzésénél), felmerül az esélye annak, hogy a fentebbi mentességüktől is eleshetnek.

Az év korábbi meghallgatásain ez a téma nem nagyon kerül elő, de most azért kitértek erre is. Itt is sikerült a két politikai oldalt egy fedél alá hozni azzal, hogy láthatóan mindkét párt szenátorai eltökéltek abban, hogy más-más okból, de szétzúzzák a 230-as jelentette jogi pajzsot. Mindezzel kapcsolatban Zuckerberg és Dorsey csak odáig ment el, hogy nyitottak a jogszabályok bizonyos mértékű reformjára, amely segíti működésük átláthatóságának biztosítását.