Újabb fordulóhoz érkezhet a lassan kontrollálhatatlanul nagyra növő technológiai, internetes mamutok és az őket valahogy kezelni kívánó szabályozók egy ideje zajló küzdelme. Nyáron az Egyesült Államokban volt a témában nagy aktivitás, de a Financial Times értesülései szerint hamarosan Európában is felerősödhet a csatazaj.

A piszkos 20

A lap belső forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az Európai Unióban előkészület alatt van egy nagyjából 20 cégből álló feketelista. Az ezen szereplő cégek működésével kapcsolatban az EU keményebb feltételeket szabna, mint kisebb riválisaik számára. A probléma ugyanis az, hogy a techóriások súlyuknál fogva olyan környezetet tudnak teremteni, ami árt a tisztességes versenynek és gátolja az innovációt, mindez pedig végső soron a fogyasztókat, felhasználókat hozza rosszabb helyzetbe. 

A listával kapcsolatban sok részlet kiszivárgott, ám az csak sejthető, hogy a vállalatok között minden bizonnyal túlsúlyban lesznek az amerikai cégek, élükön az Amazonnal, az Apple-lel, a Facebookkal és a Google-t felügyelő Alphabettel. A nem túl kellemes listára állítólag több kritérium alapján vesz fel cégeket az EU. Ezek között van a piaci részesedés, a felhasználói szám és az is, hogy a kérdéses vállalat által birtokolt platform, szolgáltatás mennyire teszi kiszolgáltatottá az azokat használó partnereket.

Aki felkerül a listára annak olyan extra kötelezettségei lehetnek, mint például az adatok megosztása a versenytársakkal, illetőleg nagyobb átláthatóság biztosítása azzal kapcsolatban, hogy mennek a dolgok a vállalaton belül. 

A Financial Times forrásai ugyanakkor azt nem tudták pontosan megmondani, hogy mikorra is állhat össze az új játékszabályokat teremtő lista. Az EU-ban előkészület alatt van a digitális szolgáltatások szabályozásának felülvizsgálata, amelynek friss tervezetét december elejére ígérték, de nem biztos, hogy ezzel egy időben érkezik a most beharangozott feketelista is.

Bonyolult ügy

A kérdéskör nem csupán azért nagyon kényes és nehéz, mert maguk az érintett vállalatok olyan nagyok és annyira beépültek a mindennapi életbe, hogy azzal már állami, sőt EU-s szinten sem tudnak mit kezdeni a szabályozók. A témának ugyanis van egy politikai vetülete is, hiszen a problémás techóriások többsége amerikai, így az USA nem feltétlenül tapsol, ha a világ más részein "bántják" őket. Ennek ékes példája a digitális adózás kapcsán kialakult patthelyzet.  

A helyzetet csak még összetettebbé teszi, hogy az Egyesült Államokban politikai szinten ugyanazok a problémák vetődtek fel, mint amivel az EU-ban is küzdenek. Az érintett cégek túlhatalma, nem feltétlenül tisztességes üzleti magatartása miatt kongresszusi meghallgatást is tartottak a nyáron, miközben előkészítés alatt van egy-egy trösztellenes per a Google és a Facebook ellen is. Utóbbiak extrém esetben akár az érintett vállalatok erőszakos feldarabolásához is vezethet.

Visszatérve Európára: az EU-ban régóta folyik a küzdelem a techcégek ellen, ám mostanra világossá vált, hogy pusztán hatalmas büntetések kiszabásával nem lehet gátat szabni a versenyt elnyomó gigászoknak. Egyrészt azért nem, mert a millárd eurókra rúgó tételeket is farzsebből kifizetik, másrészt még ezeket a büntetéseket sem feltétlenül kell kifizetni, ha a sokadik fellebezés után számukra kedvező ítélet születik. És amíg a jogászok küzdenek, a hátrányt szenvedő versenytársak elsorvadnak, vagy éppen egy sima felvásárlással bekerülnek a techmamutok portfóliójába.