Bár a Putyin-kormányzat igyekszik Oroszországot erős hatalomként beállítani, amely megvédi az érdekeit, a hatóságok egyelőre vesztésre állnak a jogszabályok be nem tartása miatt tiltólistára került Telegrammal szemben. Az első kudarcba fulladt blokkolási kísérletet követően a második, szofisztikáltabb megoldás sem akar összejönni a Reuters értesülései szerint.

Elsőre nem ment, aztán másodikra sem

A több mint 200 millió felhasználóval büszkélkedő kommunikációs alkalmazást első körben idén áprilisban igyekeztek kiiktatni, ám az alkalmazott módszer nem bizonyult fenntarthatónak, mivel egy sor másik szolgáltatást is hidegre tettek. Az elérhetetlenné vált szolgáltatások közé tartozott például Viber hanghívása, gondok voltak a Volvókhoz tartozó cloudos alkalmazással is, de nem működtek rendesen a Xiaomi telefonok kameráit kezelő programok sem.

A Reuters különböző forrásokra hivatkozva most azt közölte, hogy az orosz hatóságok a nyarat intenzív munkával töltötték, aminek a célja az volt, hogy egy olyan technológiát találjanak, amelyik képes célzottan kiiktatni az internetes forgalomból a telegramozók üzenetváltását.

Mivel jelenleg is működik Oroszországban a Telegram, így nem nehéz kitalálni, hogy egyelőre ezek a próbálkozások nem jártak sikerrel. A hírek szerint a hírközlésért felelő Roskomnadzor és az orosz titkosszolgálat (FSZB) szakemberei a Deep Packet Inspection névre hallgató procedúrában bíztak, amely elméletben képes lekövetni egy adott szolgáltatás adatáramlását, és így sebészi beavatkozással lehetne útját állni annak. A nyári tesztek azonban nem hoztak kielégítő eredményeket, mert a gyakorlatban ezzel is sikerült más szolgáltatásokat blokkolni.

Mindent látni akarnak

A mostani helyzet közvetlen előzménye az volt, hogy a cég nem volt hajlandó információkat megosztani az FSZB-vel. A helyi törvényi előírásokra hivatkozva a hatóságok álláspontja az, hogy a Telegramnak "információterjesztő" vállalkozásként kellene bejelentenie magát. Ez többek között azt vonja maga után, hogy tárolnia kell ügyfelei üzenetváltását, és azok titkosítási kulcsát hatósági felszólításra köteles kiadni.

A 2014-ben életbe lépő rendelkezést a cég egyáltalán nem tekintette magára nézve kötelező érvényűnek, és minden fronton ellenállt. A politikai nyomás azonban tavaly fokozódott, amikor a szakszolgálat közölte, hogy a nemzetközi terrorszervezetek sejtjei közötti konspiratív kommunikáció az üzenetküldő alkalmazásokon keresztül zajlik, és Oroszország területén a terroristák leginkább a Telegram védett csatornáit használják.

Az üzenetküldő alapítója, Pavel Durov viszont úgy látja, hogy a Telegram blokkolása esetén az orosz tisztviselők érzékeny információt tartalmazó üzenetváltásai a WhatsApp és a Viber szolgáltatón keresztül bekerülhetnek "az Egyesült Államok által ellenőrzött" Apple iCloud és Google Drive felhőkbe. Furcsállotta, hogy a hatóság miért éppen "az Oroszország viszonylatában semleges" Telegramot kívánja elérhetetlenné tenni. Továbbá Durov konkrétan megvalósíthatatlannak nevezve a kódolási kulcsok átadására vonatkozó követelést és az orosz alkotmányra hivatkozott, amely szavatolja a levelezés titkosságát.

Bevett nemzetközi gyakorlat

Az internet korlátozása, a titkosított üzenetküldő szolgáltatások kipécézésé persze nem orosz sajátosság, bár leginkább csak autokratikus rezsimek élnek ezekkel a módszerekkel. Törökországban például lekapcsolták a fél internetet, mert egy baloldali csoport kényes kormányzati leveleket szivárogtatott ki. Az iráni kormányzat pedig pont a Telegram megszorongatásával akarta felszámolni az ellenzéki szervezkedést, majd miután nem hatott a fenyegetés, valószínűleg állami hátszelet élvező hekkerek törték fel a szolgáltató adatbázisát.