Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn közölte, a nemzetközi terrorszervezetek sejtjei közötti konspiratív kommunikáció az üzenetküldő alkalmazásokon keresztül zajlik, és Oroszország területén a terroristák leginkább a Telegram védett csatornáit használják. A szakszolgálat szerint így tettek azok az elkövetők is, akik a szentpétervári metróban április 3-án elkövetett, 16 halálos áldozatot követelő öngyilkos merénylet előkészítésében és végrehajtásában részt vettek.

Fokozódó nyomás

Ahogy az MTI helyszíni tudósítója is megjegyzi: a titkosszolgálat közleménye egy újabb megnyilvánulása az orosz kormány nyomásgyakorlási kampányának, amellyel arra próbálja meg rávenni a Telegramot, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően jegyeztesse be magát "információterjesztő" vállalkozásként. Ez többek között azt vonja maga után, hogy tárolnia kell ügyfelei üzenetváltását, és azok titkosítási kulcsát hatósági felszólításra köteles kiadni. Ellenkező esetben az orosz tömegkommunikációs és távközlési hatóság (Roszkomnadzor) hamarosan blokkolni fogja a szolgáltatót.

Alekszandr Zsarov, a Roszkomnadzor vezetője a múlt héten nyílt levélben fordult Pavel Durovhoz, a Telegram alapítójához és arra figyelmeztette, hogy a letiltásra vonatkozó hatósági döntés "törvényileg előírt határideje lejáróban van". A kommunikációnak ezt a formáját azzal indokolta, hogy a cég korábban egyetlen alkalommal sem reagált a hivatalos megkeresésekre.

Durov a VKontaktye közösségi oldalon közölt válaszában "az államérdek szabotálásával" vádolta meg Zsarovot. Szerinte a Telegram blokkolása esetén az orosz tisztviselők érzékeny információt tartalmazó üzenetváltásai a WhatsApp és a Viber szolgáltatón keresztül bekerülnek "az Egyesült Államok által ellenőrzött" Apple iCloud és Google Drive felhőkbe. Furcsállotta, hogy a hatóság miért éppen "az Oroszország viszonylatában semleges" Telegramot kívánja elérhetetlenné tenni.

Az üzengetés még jó pár fordulóval folytatódott. Durov például megvalósíthatatlannak nevezve a kódolási kulcsok átadására vonatkozó követelést és az orosz alkotmányra hivatkozott, amely szavatolja a levelezés titkosságát.

Blokkolások és behódolások

A 2014 augusztusában bevezetett orosz szabályozás szerint minden olyan "információterjesztőnek" (blognak, közösségi oldalnak, üzenetküldő szolgáltatónak stb.), amelynek közönsége meghaladja a 3 ezer főt, nyilvántartásba kell vetetnie magát a hatóságnál. A regisztrálás megtagadása miatt Oroszországban korábban letiltották már a Zello, a Line és a Blackberry üzenetközvetítőt. A WeChat és az Imo a blokkolás után úgy döntött, hogy mégis nyilvántartásba veteti magát, és ismét működhet Oroszországban.

Ráadásul az internetes szolgáltatók helyzete egyre csak fokozódni fog, hiszen az orosz törvényhozás sorra áll elő újabb és újabb szigorító javaslatokkal. Tavasszal egy olyan jogszabályt fogalmaztak meg, amely lehetővé teszi, hogy jelentősen lassítsák a letöltési sebességet az országban azoknál a szolgáltatóknál, amelyek nem hajtják végre maradéktalanul az orosz bíróságok és hatóságok rendelkezéseit. Egy évekkel ezelőtti szabályozás arra kötelezi az oroszországi távközlési operátorokat, hogy a továbbiakban elérhetetlenné tegyék azokat a site-okat, amelyekre a Roszkomnadzor rábök az ujjával. Mindennek nyomán a weblapok letiltása többször is előkerült az egyes online cégekkel folytatott vitákban, sőt a pénzbüntetéseken és a fenyegetőzésen túl a LinkedInt konrétan hidegre is tették a helyi adatkezelési szabályok megsértéséért.

A legutóbbi fejlemény pedig, hogy az információról, információtechnológiáról és információbiztonságról szóló szövetségi törvény kiegészítését tartalmazó javaslat arra kötelezné az azonnali üzenetküldő szolgáltatások működtetőit, hogy az adataforgalmazást csak az államilag meghatározott azonosítási eljáráson átesett felhasználóknak biztosítsák, vagyis a szolgáltatásból ki kell zárniuk az anonim felhasználókat. A tervezet az azonosítást az alkalmazások üzemeltetői és a hálózati operátorok közös feladataként határozza meg, a felhasználók telefonszáma alapján. Ennek elmulasztása a magánszemélyeknek 5 ezer, a szervezeteknek 50 ezer, a szolgáltatóknak 1 millió rubelig terjedő bírságot helyez kilátásba.

Van rá nemzetközi gyakorlat

Az internet korlátozása, a titkosított üzenetküldő szolgáltatások kipécézésé persze nem orosz sajátosság, bár leginkább csak autokratikus rezsimek élnek ezekkel a módszerekkel. Törökországban például lekapcsolták a fél internetet, mert egy baloldali csoport kényes kormányzati leveleket szivárogtatott ki. Az iráni kormányzat pedig pont a Telegram megszorongatásával akarta felszámolni az ellenzéki szervezkedést, majd miután nem hatott a fenyegetés, valószínűleg állami hátszelet élvező hackerek törték fel a szolgáltató adatbázisát.