Gőzerővel készül mindenki a novemberben esedékes amerikai elnökválasztásra. És ez alatt nem csak a jelölteket és stábjaikat kell érteni, hanem a nagy internetes óriáscégeket és a külföldi hírszerzési akciók szervezőit is.

Vigyázat, propaganda!

A közösségi hálózatokon elburjánzó hamis, megtévesztő, vagy éppen gyűlöletkeltő tartalmakra leginkább a négy évvel ezelőtti elnökválasztási kampányban történtek világítottak rá. Sokan a Facebook nyakába varrták Donald Trump meglepetésszerű győzelmét, mivel szerintük az utolsó napokban futótűzként terjedő álhírek hatására billent át a mérleg nyelve. Bár ezt az alapító-vezető Mark Zuckerberg cáfolta, a közösségi hálózatok üzemeltetőire egyre nagyobb nyomás helyezedett a jelenség visszaszorítását követelve.

Ezt egy ideig látszatintészkedésekkel és a felelősség részleges áttolásával próbálták például a Facebooknál megoldani, és a "hadjárat" még évekkel később is csak harmatgyenge ötletelésnél tartot. Idén a Twitternél viszont már keményebb módra váltottak, és több más lehetséges figyelmeztető megoldás párhuzamos tesztelése mellett a napokban már bátran moderálták magának az elnöknek a bejegyzéseit is.

A Facebook lényegesen kesztyűsebb kézzel bánik Trump megnyilvánulásaival (ami miatt éles ellentét alakult ki dolgozók egy csoportja és az alapító-vezérigazgató között), ugyanakkor a külföldi befolyásolási kísérletekkel kapcsolatban látványos akciókkal igyekszik tevékenynek tűnni. Ennek keretében a héten élesítették a még tavaly beharangozott médiafigyelő és -jelölő funkciót. Ennek értelmében a vállalat elkezd figyelmeztető megjegyzéseket rakni minden olyan csatornára, amelynek szerkesztői függetlensége nem biztosított a kormányzati tulajdonosi háttér vagy egyéb hatalmi befolyás miatt.

Blogposztjában a cég hosszasan beszámol arról, hogy milyen kritériumok alapján, illetve kikkel konzultálva kerülnek fel erre a listára az egyes médiacsatornák, valamint az is kiderül, hogy hol lehet korrekcióért folyamodni, amennyiben méltánytalanul bélyegzett volna meg valamit a közösségi hálózat.

Az elméletileg az egész világra kiterjedő, hivatalosan az átláthatóság érdekében hozott megjelöléseket első körben leginkább az Egyesült Államokkal nem túl jó viszonyt ápoló országok állami csatornái érdemelték ki. Így például "billogot" kapott az orosz Sputnik News, a kínai Xinhua News és az iráni Press TV is.

A Facebook ezzel párhuzamosan azt is bejelentette, hogy bár a fenti médiumoknak régebben sem volt különösebben szokása az Egyesült Államokat célozva hirdetni, ezeknél a felhasználóknál "valamikor a nyár folyamán" teljesen letiltják az amerikai reklámozás lehetőségét a közösségi hálózaton. Ezzel igyekeznek elejét venni annak, hogy az őszi választási kampányban elszaporodhassanak az álhírekkel manipuláló, külföldről érkező bejegyzések.

A hekkerek sem tétlenkednek

A fentiekhez lazán kapcsolódó hír, hogy a Google egyik biztonsági munkatársa tegnap jelentette be, hogy állami hátterű internetes kutatkodásra utaló jeleket találtak. A külföldi hekkerek nem válogatósak, mert mind Trump, mind demokrata kihívója, Joe Biden stábjának tagjait megpróbálták becserkészni. Az eddigi információk alapján a kínai és iráni eredetű támadók egyik esetben sem jártak sikerrel, de a cég természetesen felvette a kapcsolatot az érintettekkel és az illetékes hatóságokkal is.