A teljesen légből kapott, de első blikkre sokkolónak, izgalmasnak, érdekesnek tűnő szalagcímek terjesztésével egyes nagyon sokat kerestek, míg mások különböző politikai érdekek erősítésére használták a módszert. Az álhírek gyártása olcsó, gyors és egyszerű folyamat, miközben fellépni ellene meglehetősen nehéz. Legalábbis mindezidáig nem született üdvözítő megoldás. Az egyik leginkább érintett szereplő, a Facebook sem valószínű, hogy frissen kiszivárgott új módszerével fog megszabadulni ezektől a nem kívánt élősködőktől.

Vajúdtak a hegyek...

A közösségi hálózaton sem ma kezdődött a sztori, ám igazából a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban vált világossá, mennyire durván képesek az álhírek tematizálni a személyes hírfolyamokat, és ezen keresztül formálni, torzítani a közgondolkodást. A cég némi tagadási fázist követően aztán nekilátott a munkának, ám a tavalyi próbálkozások nem bizonyultak elégségesnek. A Facebook alapítója, Mark Zuckerberg év elején elő is állt a nagy fogadalommal, miszerint idén már tényleg rendbe rakják az oldalt. Ezt követően aztán gyorsan konkrét intézkedéseket is bejelentettek. Az első nagy változást a felhasználói hírfolyam átalakítása adja, ahol a lájkvadász posztok helyett inkább a hozzászólásokra és egyéb, mélyebb interakciókra ösztönző bejegyzések lesznek favorizálva.

Ebbe a változásba illeszkedne bele az álhírek kiszűrése is, ám ehhez meglehetősen sajátos megoldást választott a cég. A még nem élesített "szuperfegyver" részleteiről elsőként a BuzzFeed számolt be, de később az abban foglaltak valóságtartalmát más amerikai lapoknak is megerősítette a Facebook. Eszerint a cég egy mindössze két kérdésből álló kérdőívet fog bizonyos felhasználók orra alá tolni, és az ezekből nyert információk alapján határozza meg, mit tekint megbízható hírforrásnak. De lássuk a kérdéssort a maga teljes, megrendítő valóságában!

Felismeri a következő weboldalakat?
Igen / Nem

Mennyire bízik meg ezekben az oldalakban?
Teljesen / Nagyon / Némileg / Alig / Egyáltalán nem

És ennyi. A problémamegoldási kísérlet spártai egyszerűsége még akár dícséretes is volna, ám a rendszer szinte biztos, hogy ettől nem válik majd hirtelen álhírektől mentes tényparadicsommá.

Kecskére káposztát

A Facebooktól származó információk szerint ezeket a kérdéseket nem mindenki, csak véletlenszerűen kiválasztott egyének kapják majd meg. Az ő válaszaikból pedig elvileg kirajzolódik, hogy az egyes oldalaknál hogy alakul az ismertség és a megbízhatóság aránya. Ahol ez magas, azok bekerülhetnek a hírfolyamba. Ahol nem, azok a cikkek pedig eltűnnek a süllyesztőben.

A témával kapcsolatban meglehetősen egyöntetű, negatív vélemények láttak napvilágot az elmúlt órákban a tengerentúli sajtóban. Való igaz, nehéz nem észrevenni, hogy a cég pontosan azoknak a véleményére építve remél tisztulást, akik simán megosztják, hogy gyíkemberűrhajót találtak az Antarktisz jegében, meggyőződéssel hirdetik, hogy a Föld lapos, vagy éppen lelkesen osztogatnak egymásnak számsorokat krónikus megbetegedések kezelésére.

Tehát a Facebooknál mondjuk Magyarország esetében borítékolhatóan az fog kijönni, hogy ugyan nem ismeri mindenki a mindentudasfaja.info oldalt (kitalált név), de aki igen, az szinte kivétel nélkül rendkívül megbízhatónak tartja. Ezzel párhuzamosan pedig a HVG online változatáról minden bizonnyal sokan azt állítják majd, hogy ismerik, ám a politikai hovatartozásnak megfelelően szélsőségesen pozitív, illetve negatív értékeléseket kap megbízhatóság szempontjából. Azaz utóbbi jó eséllyel rosszabb pozícióba kerül, mint a víz DNS-ének mibenlétét cikksorozatban boncolgató "riválisa". Egészségünkre!