Minél nagyobbra nősz, annál több lesz a gondod. Valami ilyesmi történik a Facebookkal (és több más nagy népességű közösségi hálózattal) most az egyre kellemetlenebbé váló hamis, megtévesztő vagy éppen kirekesztő, gyűlöletkeltő, esetleg hátborzongató tartalmak kapcsán.

Trump után szabadon

A probléma a legmarkánsabban a tavalyi amerikai elnökválasztás kapcsán került a reflektorfénybe. Sokan a Facebook nyakába varrták Donald Trump meglepetésszerű győzelmét, mivel szerintük az utolsó napokban futótűzként terjedő álhírek hatására billent át a mérleg nyelve. Bár ezt az alapító-vezető Mark Zuckerberg igyekezett minden fórumon cáfolni, a közösségi hálózatnál azért begyújtották a rakétákat.

November közepére már egy sor intézkedés és ötlet került az asztalra, amelyektől a teljesen vagy jó részt valótlanságokon alapuló, sok esetben egyszerű nyerészkedési célból terjesztett "hírek" hatékonyabb kipurgálását remélték. Ezek között volt például a kamuoldalak hirdetési bevételének elvágása, illetve az illegális virtuális felhasználók beazonosítása és kitiltása. A harcban nagyban számít a felhasználókra és különböző külső szervezetekre is Zuckerberg. Előbbieket az időközben bevezetett könnyebb (fel)jelentési metódusokkal ösztökélik a nem kívánatos tartalmak megjelölésére, utóbbiaknak pedig az lenne a feladata, hogy külsős félként digitális figyelmeztető pecsétet nyomjanak a megbízhatatlannak, hamisnak ítélt híroldalakra, anyagokra.

Hogy mennyire felpörgött az álhíres biznisz, arról a Google év elején kiadott jelentése is ékesen árulkodik. A cég 2015-ben 780 millió, szerződési feltételeinek nem megfelelő reklámot törölt a rendszeréből, de ugyanez a szám tavaly már elérte az 1,7 milliárdot. A drasztikus intézkedések célpontjai sok esetben az álhírekkel csalogató kamuoldalak voltak. A Google leírása szerint ezek olyan reklámok, melyek egy aktuálisan felkapott esemény – választások, celebritással történtek stb. – által kiváltott érdeklődést hivatottak meglovagolni olyan szájtok népszerűsítésével, melyeken a valóságtól elrugaszkodott, de nagyon is figyelemfelkeltő címekkel és tartalmakkal irányítanak forgalmat oldalaikra.

Tanuljanak, mielőtt választanak

Hogy Trump győzelmével nem lett vége a történetnek, az abból is leszűrhető, hogy a Facebook éppen hirdetési kampányba kezdett a brit nyomtatott lapokban. Ennek célja, hogy a közelgő rendkívüli parlamenti választások előtt a cég felhívja az emberek figyelmét arra, hogy óvatosan viszonyuljanak a mindenféle forrásból eléjük kerülő hírekhez. Az egész oldalas hirdetések több tippet is tartalmaznak azzal kapcsolatban, milyen eszközök állnak a rendelkezésére az egységsugarú hírolvasónak arra, hogy beazonosítson egy koholmányokból és hazugságokból tákolt "hírt".

A Facebook az épp most befejeződött francia elnökválasztás előtt is igen aktív volt. Több mint 30 ezer fiókot függesztettek fel, amelyeket csak azért hoztak létre, hogy a választók megtévesztésére alkalmas valótlanságokat terjesszenek. (Az ilyen jellegű tisztogatás egyébként az angoloknál hasonló nagyságrendben zajlott, zajlik.) Tvábbá a cég Franciaországban is felvette a kapcsolatot külső szervezetekkel, hogy azok segítsék beazonosítani a nem kívánt tartalmakat. Németországban pedig a brit reklámkampányhoz hasonló hirdetések futottak a Facebook megrendelésére.

Egyre durvább tartalmak, egyre szigorúbb fellépés

A közösségi média tűzoltásnak tűnő akciót persze nem csak a PR-megfontolások hajtják, a különböző régiók szabályozó hatóságai, döntéshozó szervei is egyre türelmetlenebbek a jelenséggel kapcsolatban. Utóbbira példa az a tavalyi, szélsőséges tartalmak ellen létrejött céges összefogás, amelyet megelőzőtt egy keményebb uniós szabályozás belengetése.

A Facebooknál ráadásul most már nem csak a terrorizmust éltető posztokkal kell a lehető leggyorsabban megbirkóznia, hanem olyan extrém, de sajnos megtörtént esetekkel, hogy konkrét gyilkosságokat és öngyilkosságokat közvetítenek felhasználói, néha élő adásban. A cég legutóbbi pénzügyi jelentésekor jelentette be, hogy a helyzet kezelésére 3000 embert vesz fel, akiknek csak az lesz a feladata, hogy az ilyen tartalmakat beazonosítsák és rövid úton eltávolítsák.

És ha mindez még nem jelentene elég gondot, a héten született meg egy bírósági döntés Ausztriában. Ennek előzménye az volt, hogy az ottani zöldpárt vezetője gyűleletbeszéd áldozata lett a közösségi oldalon. A döntés következtében ezeket a tartalmakat a Facebooknak nem csak Ausztriában, de globálisan is el kell távolítania. A felperesek azonban nem szeretnének itt megállni, és a legfelsőbb bírósághoz fordulnak azért, hogy ne csak a már beazonosított tartalmakat purgálja ki az oldal, hanem a más szavakkal, de ugyanolyan tartalommal rendelkező hasonló megnyilvánulásokat is.