Az utóbbi hetekben erős tűz alatt tartották a világ első számú közösségi hálózatát, mivel sokan a Facebook nyakába varrták az amerikai elnökválasztás eredményét. A mainstream médiában nagy népszerűségnek örvendő érvelés szerint Donald Trump meglepetésszerű győzelmét az utolsó napokban futótűzként terjedő álhírek hozták össze.
Kényes kérdések
Bár a Facebook a fentieket kategórikusan visszautasította, a felszín alatt lázas ötletelés kezdődhetett a probléma kezelésére. Ennek egyik folyománya az lett, hogy múlt héten bejelentették, a Facebook hirdetési rendszere nem fog reklámokat megjeleníteni kamuoldalakon. (Ezzel párhuzamosan a Google is hasonlót lépett, miután egy álhírnek sikerült felverekednie magát a keresési találatok csúcsára.)
Az alapító-vezető Mark Zuckerberg nincs könnyű helyzetben, hiszen jó hírnevük megőrzése miatt egyszerre kell leráznia cégéről a vádakat, miközben valamit lépni is kell, mert a könnyen összeüthető ostobaságokra tényleg vevő a felhasználók egy jelentős szelete. Hiába hoz pénzt a sok megosztás és kattintás, egy idő után már a Facebooknak is kellemetlenné válik, ha a hírfolyamokat elárasztják az Elvis megtalálásáról vagy éppen a rákot is gyógyító számsorokról értekező anyagok.
De ki dönti el, hogy egy hír kamu vagy sem? Az automatikus algoritmusok egyelőre nem alkalmasak ennek tökéletes eldöntésére, ha pedig embereket alkalmaznak, az rögtön felveti a részrehajlás problematikáját. Hasonló történt az Egyesült Államokban elérhető Trending szolgáltatással is, amely elvben az aktuálisan legérdekesebb, legkurrensebb témákra hívja fel a figyelmet. Ezen egy ideig szerkesztő csapat dolgozott, ám miután politikai kivételzéssel vádolták meg a Facebookot, a cég egyszerűen szélnek eresztette az embereket és algoritmusra bízta a döntést. Utóbbi aztán sorozatosan produkálta a kellemetlenebbnél is kellemetlenebb eseteket, annak ellenére, hogy később újra beépült a rendszerbe némi humán felügyelet.
Döntsön bárki, csak ne mi
Zuckerberg arról beszélt a napokban, hogy folyik az egyeztetés különböző szervezetekkel, akiknek az lenne a feladata, hogy külsős félként digitális figyelmeztető pecsétet nyomjanak a megbízhatatlannak, hamisnak ítélt híroldalakra, anyagokra. Az alapító szerint nagyon vigyázni kell arra, hogy ne akadályozzák meg a vélemények szabad áramlását, illetve arra, hogy nehogy valódi információkat értékeljenek valótlanul.
Ezt a felelősséget pedig láthatóan nem is akarják felvállalni, inkább ellenőrző szervezetekre és magára a facebookozókra bíznák a feladatot. Az álhírek elleni küzdelem másik elemét adja, hogy az ígéretek szerint könnyebb lesz majd jelenteni, ha valaki hamis, megtévesztő anyagokra bukkan a hálózat bejegyzéseiben.
Valamit azért a cég is hajlandó hozzá tenni a harchoz. Ennek keretében fejlesztik a reklámfarmként funkcionáló oldalak felderítésére használt algoritmusukat. Sőt a Facebook állítólag médiacégeknél is tájékozódik arról, ők milyen módszerrel ellenőrzik az információikat, mielőtt azokból éles anyag készülne. Hurrá!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak