Egy republikánus és egy demokrata képviselő közös törvényterzetet nyújtott be, amely elfogadása esetén alaposan megnehezítené a Facebook és társai életét azzal, hogy a felhasználói figyelem és aktivitás fenntartására, fokozására használt egyik legfontosabb eszköz bevetését feltételhez kötnék. A kezdeményezés súlyát minősíti, hogy David Cicilline az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke, míg Ken Buck ugyanennek a testületnek a vezető republikánus képviselője.

Kipukkasztanák a buborékot

A javaslat célja, hogy felszámolják az internetes platformokra jellemző véleménybuborék (angolul jellemzően echo chamberként hivatkoznak rá) jelenségét. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a felhasználók a saját hírfolyamaikban jobbára csak olyan véleményekkel, cikkekkel találkoznak, amelyek tartalma, hangvétele közel áll már meglévő meggyőződésükhöz, felfogásukhoz. Mindez pedig csak elmélyíti a világról másként gondolkodók között amúgy is létező szakadékot, ami többek között a társadalom polarizálódásához, a politikai csoportok közötti feszültségek súlyosbodásához vezet.

A buborék kialakulásáért pedig jórészt azok az automata rendszerek felelősek, amelyeket a közösségi platformok üzemeltetői előszeretettel használnak arra, hogy egy-egy felhasználó személyre szabott tartalommal találkozzon a hír- vagy videófolyamát böngészve. Hivatalosan az algoritmusok célja a felhasználói élmény tökéletesítése a perszonalizáció segítségével, ám ahogy az már többször világosan kiderült, a valóságban ezeknek a szoftvereknek egyetlen dolga van: növelni az oldalon töltött időt és az interakciók számát.

A javaslat kapcsán Ken Buck hangsúlyozta, hogy a felhasználóknak meg kell adni a lehetőségét annak, hogy úgy használják az internetes platformokat, hogy azokat nem manipulálják a háttérből személyes adatokkal dolgozó titkos algoritmusok. Ennek szellemében a törvénymódosítás jogerőre emelkedésével arra köteleznék a szolgáltatókat, hogy biztosítsanak lehetőséget ezeknek az algoritmusoknak a kikapcsolásához.

Ez pedig igen érzékenyen érintené a nagy technológiai platformokat, hiszen ahogy az Apple nemrég bevezetett szabálymódosítása megmutatta, a felhasználók többsége nem kér a digitális pórázból, amennyiben ennek levételére választási lehetőséget kap.

Legyűrnék az óriásokat

A mostani törvényjavaslat szépen beleillik abba az elmúlt években megmutatkozó trendbe, miszerint a kormányzatok világszerte kezdik felismerni, nem vezet jóra, ha a big techként hivatkozott vállalatokat az eddig érvényben lévő keretek között hagyják működni. A pandémia alatt csak még kövérebbre hízó gigacégek hatalma és befolyása érzékelhető társadalmi, politikai és gazdasági feszültségeket kelt.

Az USA-ban idén szinte futószalagon érkeznek az ezek kezelését remélő különböző jogszabályi módosítások. Legutóbb például a hét elején számoltunk be arról a szintén kétpárti javaslatról, amely a kisebb versenytársak folyamatos felvásárlását tenné nehezebbé a konkurenciára érzékeny mamutok számára. Nyáron pedig egy olyan kezdeményezés került asztalra, amely sok milliárd dollárt húzna ki az Apple és a Google zsebéből azzal, hogy törvényileg tiltanák meg az alkalmazásboltok üzemeltetőinek, hogy saját fizetési rendszerüket erőltessék rá az appfejlesztőkre.

A prés alól többé-kevésbé önként vállalt megszorításokkal igyekeznek kiszabadulni az érintettek. A Facebook például a héten jelentette be, hogy hirdetési rendszerében beszünteti a felhasználók faji hovatartozása, egészségügyi jellemzői, vallási gyakorlata, politikai meggyőződése vagy szexuális irányultsága alapján futó reklámokat.