Az Apple némi halogatás után végül idén áprilisban, az iOS 14.5-ba csomagolva élesítette az App Tracking Trancparency (ATT) néven emlegetett új rendszerét. Ennek lényege, hogy az almás mobil eszközökre fejlesztőknek innentől csak akkor engedélyezett a felhasználók digitális nyomkövetése, amennyiben utóbbiak arra kifejezetten engedélyt adnak.

Ahogy az sejthető volt, ha az embereknek nem csak annyi a dolguk, hogy automatikusan (és olvasatlanul) rányomjanak az alkalmazások szabályzatára, akkor bizony sokan boldogan tiltják le a szolgáltatókat a személyes adatvagyonukban történő turkálásról. Mindez pedig nehéz helyzetbe hozta azokat a cégeket, ahol pontosan ezekre az információkra támaszkodva igyekeztek a lehető legjobban kiszolgálni a hirdetési partnereket.

Az ATT bevezetésekor azonban még maximum találgatni lehetett, hogy mindennek számszerűleg mekkora hatása lesz a reklámpiacon elköltött dollárokra. Az azóta eltelt fél év ugyanakkor már jó alapot biztosít egy pontosabb helyzetkép felrajzolására. Erre vállalkozott a hirdetési technológiákkal foglalkozó Lotame, amelynek friss kutatását a Financial Times közölte.

Kettőt fizet, egyet kap!

A helyzetet egy közérthető példával világította meg a lapnak a Lotame ügyvezetője. Korábban egy ügyfélnek mondjuk 5 dollárt kellett adnia azért, hogy 1000 iPhone-t használó férfit elérjen, amivel egy új vásárlóval gazdagodott. Mindez a képlet most úgy módosul, hogy ugyanennyi férfi eléréséhez kétszerannyi embert kell elérni a reklámmal, hiszen már nem lehet kikövetkeztetni az egyes felhasználók nemét. 

A szakértői elemzés alapján Cupertino "keménykedése" miatt közel 10 milliárd dollárt, egészen pontosan 9,85 milliárdot bukott, illetve fog bukni az idei két utolsó negyedévben a Facebook, a Snap, a Twitter és a YouTube. Átlagosan ez 12 százaléknyi forgalom-visszaesést jelent. Bár mind a négy cég közösségi médiában utazik és erősen támaszkodik/támaszkodott a célzott hirdetések értékesítésére, az egyedi jellemzők miatt az ATT hatása sem ugyanolyan az egyes platformokon.

Ahogy az várható volt, a legtöbbet a Facebook veszti a módosítással. (Nem is volt véletlen, hogy Mark Zuckerberg cége tényleg szinte mindent bevetett az ATT bevezetésének megakadályozására.) A közösségi óriásnál 13,2 százalékosra becslik a reklámbevételekre gyakorolt negatív hatást. Mindez pedig a cég méretéből adódóan azt jelenti, hogy az említett közel 10 milliárdnak a tetemes része innen hiányzik majd. A másik nagy vesztes a Snap, amely legutóbbi negyedéves jelentése után 22 százalékot vesztett részvényei értékéből, nem kis részben az ATT bevezetésével összefüggő forgalomcsökkenés miatt.

Ugyanakkor a másik két vizsgált szereplőnél nem ennyire drámai a helyzet. A Twitter vezetősége például azt közölte, hogy a vártnál kisebb mértékben hatott az ügymenetre az Apple szigorítása. Hasonlóan enyhébbek a becsült hatások a YouTube esetében. Ennek egyik magyarázata az, hogy sem a Twitter, sem a Google videómegosztó platformja nem támaszkodik szinte kizárólag a mobilos közönségre (a Snap esetében a mobil app hozza a forgalom 98 százalékát, míg a Facebooknál ez 90 százalék körül van).

And the winner is...

Ráadásul a Google egy másik zsebébe még szaporodhattak is az érmék, hiszen az iOS-en megdrágult reklámozás a hirdetők egy részét nagyobb androidos költésre ösztönözte. Mint ahogy jól járt a TikTok is, ahol adott tömeg elérése jóval olcsóbban lehetséges, mint a Zuckerberg-birodalomban. Az ügyfelek pedig villámgyorsan igazodnak az új felálláshoz, és ott hirdetnek, ahol pénzükért a legjobb feltételeket kapják. Ez egyébként akár az Apple saját hirdetési megoldása is lehet, ami miatt egyes elemzők kételkednek abban, hogy Cupertinót kizárólag csak a felhasználói adatok védelme sarkallta az ATT bevezetésére.