Megkértük a hazai piac néhány meghatározó személyiségét, foglalja össze röviden, milyennek látja az elmúlt egy évet, és mit vár 2019-től. Az IVSZ és a VISZ elnöke után a sort Charaf Hassan egyetemi tanár, a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai tanszékének vezetője – akit nem mellesleg a közelmúltban beválasztottak a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökségébe –, valamint Zsoldos Sándor, az IPR-Insights alapító-vezérigazgatója folytatja.

Charaf Hassan egyetemi tanár, Automatizálási és Alkalmazott Informatikai tanszékének vezetője

Az IKT ipar emelkedése a legambiciózusabb várakozásokat is felülmúlta. Magyarországon az iparág fókuszpontjai az ipar 4.0, az 5G, a virtuális/kiterjesztett valóság, a kreatív ipar, ember-gép interakció és a mesterséges intelligencia körül összpontosulnak. Ezek a területek átfogóak, számos konkrét technológiával és megoldással. Figyelembe kell venni, hogy kis ország vagyunk, jelentős, nemzetközileg is értékelhető eredményeket akkor tudunk felmutatni, ha néhány kiemelt területre fókuszáljuk erőinket. Ezek a felsorolt területek ezt megfelelően tükrözik.

Charaf Hassan

A hazai piacon a kkv-k aránya 70 százalék. A szegmens digitális fejlesztése, az ipar 4.0 fejlettségi szintjének emelése több szempontból is kitapinthatóan erősödik. Ezek konkrét és erősen megtérülő lépések a jövőt tekintve. A kkv szektor érzékeny a hatékonyságra, a digitalizáció mértéke kulcsszerepet játszik a vállalkozások felhozatalában.

Úgy vélem, 2019-ben tovább erősödik a szolgáltatások piaci szerepe, illetve a fogyasztói (konzumer) technológiák elterjedése, a digitális piac és az IKT ökoszisztéma egyre több munkavállalót vár és vonz. A képzések ehhez igazodva nagyobb tömegeket képesek kiszolgálni, formálni, adott esetben átképezni. IKT szakemberekre minden szinten, az üzemmérnöktől a kutatóig szükségünk van és lesz.

A technológiák között fontos és egyre meghatározóbb szerepe lesz a mesterséges intelligenciának a mindennapokban. Az adatok gyűjtésében már számos szakterület lépett, és megoldotta ezt a kérdést. Az adatok feldolgozásának fokozása, a tanuló algoritmusok képességeinek hasznosítása egyre több területen és nagyobb mértékben történik meg. A különböző területeken gyűjtött adatok összevezetésével, együttes elemzésével döbbenetes megoldások jelennek meg, melyek mind az ipari folyamatokat, mind a mindennapi életünket teszik hatékonyabbá és szervezettebbé. Az IKT megoldások még jobban elterjednek az egészségügyben, az agráriumban és a klímavédelem területén is.

Zsoldos Sándor, az IPR-Insights alapító-vezérigazgatója

Elsősorban szűkebb szakterületem szempontjából tudom értékelni az évet. A szoftvereszköz-gazdálkodás (SAM) piacát 2018-ban – túl a szoftverlicenc-auditok már évek óta erősödő trendjén – leginkább a legnagyobb szállítók "ügyei" mozgatták.

Többek között az SAP nagy perei, a Diageo elleni, közel 60 millió font értékű keresete, valamint az AB InBev-vel folyó mintegy 600 millió dolláros elszámolási vitája, valamint hogy a német szoftvercég áprilisban új licencelési modellek bevezetését jelentette be.

Az Oracle a Java SE körüli változások kapcsán került a címlapokra. Az IBM-mel kapcsolatban pedig a Red Hat felvásárlásának lehetséges hatásai – például az átalakuló szoftverportfólója – foglalkoztatták a szakmát. A Microsoft is adott munkát a szoftvergazdálkodási szakembereknek az év második felében érvénybe lépett új licencelési modelljeivel, ami a nagyvállalati és kormányzati ügyfeleinek mintegy 10-30 százalékos árnövekedést hozhat.

Éreztük mindezek hatását Magyarországon is, ahol a szoftver-viszonteladók egyre aktívabb, ugyanakkor függetlennek nem nevezhető licenctanácsadási tevékenysége által támasztott versenyben tudtunk jelentős projekteket végigvinni, és Lengyelországban is, ahol leányvállalatunk immár a lengyel gazdaság számos meghatározó cége és kormányzati szervezetek számára is végezhetett szoftvergazdálkodási, licenctanácsadási munkát. Fontosabbá vált evangelizációs feladatunk is, hogy bemutassuk a felhasználóknak annak előnyeit, ha gyártófüggetlen tanácsadóra bízzák ezeket a teendőket.

Zsoldos Sándor

A régióban a szoftvergazdálkodási, licenctanácsadási piac növekedése meghaladta a globális átlagot. Közép-Kelet-Európában ugyanis még a fejlődés korábbi stádiumában van ez a terület. Úgy vélem, a régió piaca 2019-ben is gyorsabban nő a globális átlagnál. A növekedést a mind gyakoribb licencauditok és az egyre összetettebb és bonyolultabb licenckonstrukciók, valamint a virtualizáció és a felhőmegoldások terjedése hajtják.

Minden eddiginél fontosabbá válik a CIO/CTO/CDO stratégiai tervezői szerepe ezen a területen is, hogy más szakterületek vezetőivel együttműködve kiaknázhassák a a hardver- és szoftvereszköz-gazdálkodásban rejlő óriási költségmegtakarítási lehetőségeket.

Ami a jövőt illeti, egyértelmű trend az IoT előretörése, illetve az IT-alkalmazások terjedése az ipari, logisztikai és agrárvállalkozások körében is. Mindez pedig növekvő adatbázis-hozzáféréseket generál a szervezeteknél, amiből pedig értelemszerűen magasabb licencigény következik. Elengedhetetlen, hogy az adott terület vezetői tisztában legyenek azzal, hogy az új fejlesztések által generált új licencigények pontosan milyen mértékűek, és hogyan fedhetők le optimálisan licencekkel. A mesterséges intelligencia terjedése szintén látványos, és üzleti felhasználása esetén szintén jelentős mértékű adathozzáféréssel jár – ennek kapcsán szintén növekvő licencigénnyel kell számolni.