Megállt a kezdő programozók bérnövekedése. A kezdőfizetések bruttó 400-450 ezer forint között stabilizálódtak, állítja saját adatai alapján a Codecool. Az okokat azonban nehéz beazonosítani.

A Codecool üzleti modellje miatt (ingyenes nappali képzés után állást is keresnek a programozóknak, akinek utólag másfél év alatt kell visszafizetni az 1,5 millió forint körüli képzési díjat) elég pontos rálátása van arra, hogy a kurzusait elvégzők milyen fizetésért állnak munkába. Az oktatási cég adatai azt mutatják, hogy ez jelenleg havi bruttó 400-450 ezer. A cég közleményében azt állítja, hogy bár továbbra is nagy a kereslet a piacon programozókra, 2017-től 2018 nyaráig megfigyelhető béremelkedés idén őszre megállt.

Ennél egy hangyányival jobb képet festett a Hays tavasszal. A fejvadász cég éves összesítésében ugyanis a junior fejlesztők tipikus kezdő fizetése ennél magasabb. A Salary Guide Survey 2018 hat fejlesztői területet vizsgált. Közülük mindössze a C/C++- és a frontendfejlesztők, valamint a tesztelők esetében mutatott ki 400 ezer forintos legalacsonyabb kezdőbért, de ezeknél is 500 ezer forint volt a tipikus bérszint. Egy junior Java-fejlesztőnél viszont már 600 ezernél indultak a fizetések.

A piac felvevő képességével nincs baj

A Codecool szerint mind a kurzusaik iránti érdeklődés, mind a piac félvevőképességének bővülése töretlen. A cég nem is tart attól, hogy túlkínálat lépne fel, mivel a szigorúan vett technológiai cégek mellett a hagyományos vállalatoknál is egyre nagyobb arányát képviselik az alkalmazottaknak a programozók.

A közelmúltban a Bitport is írt a Volkswagen konszern HR-vezetőjének, Gunnar Kiliannak arról a nyilatkozatáról, hogy az autógyártó csoport már nemcsak az autógyártókkal, hanem az informatikai és szoftverfejlesztő ágazattal is versenyez. Bár a német és a magyar ipar között egyelőre óriási a távolság, ez a megállapítás a magyar iparra is egyre inkább igaz lesz.

Ennek a magyar munkaerőpiacra is van hatása, de hogy mekkora, arról megoszlanak a vélemények. A Codecool közleménye is utal arra, hogy mást mond az informatikushiányról a KSH, és mást az informatikai és távközlési vállalkozásokat tömörítő IVSZ, amely évek óta hangzatos számadatokkal hívja fel a figyelmet a problémára.

Az IVSZ 2013-ban, az IKT ipar gazdasági súlyának, szerepének mérésére kidogozott IVSZ IKT Index bemutatása kapcsán dobta be a köztudatba a munkaerőhiány problémáját. Akkor azonban még úgy fogalmaztak, hogy az iparág kb. 10 ezer szakembert tudna felszívni, ha lenne honnan. 2015-re ebből már 10 ezer betöltetlen álláshely lett, ami később 20 ezerre nőtt. Tavaly pedig már a piaci szereplők 30 ezres hiányról beszéltek.

A KSH adatai sem egyértelműek

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szektoronkénti munkaerőhiány-adatai viszont ennél lényegesen szerényebbek: az idei évben a július-szeptemberi időszakban 3404 betöltetlen álláshelyet, 3,7 százalékos hiányt regisztrált a közel 100 ezer embert foglalkoztató IKT szektorban.

A legtöbb betöltetlen állást a KSH a feldolgozóiparban mérte (közel 24 ezer), ami 3,2 százalékos hiányt jelent. A teljes iparból összesen 25 ezer, a gazdaság egészéből pedig 88 ezer ember hiányzik, ebből a versenyszférában van 63 ezer munkahely. Az persze nem derül ki a KSH számaiból, hogy a betöltetlen állások hány százalékára várnak informatikust.

Az ugyanakkor jól látható, hogy az IKT szektorban a betöltetlen állások száma évek óta jóval magasabb, mint bármely más szektorban vagy a versenyszféra egészében (lásd a fenti grafikonokat.)

Kétségtelenül igaz lehet a Codecool társalapító-ügyvezetőjének, Boda Józsefnek az az állítása, hogy a mérés módja magyarázza a különbséget az IVSZ és a KSH számai között, hiszen a KSH mérése nem mutatja ki, hogy az egyes iparágakban milyen területen jelentkezik a munkaerőhiány. Például nem derül ki belőle, hogy a digitalizálódó iparban a betöltetlen munkahelyek mekkora hányadára várnak informatikust. Ezzel együtt nem valószínű, hogy a versenyszféra 63 ezer munkahelyének közel felébe informatikai végzettségű szakembert, fejlesztőt várnának.