Régi adósságát törlesztette az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ). A Századvég Gazdaságkutató Zrt.bevonásával elkészült a legújabb kutatás az ágazat szereplőinek a hazai gazdaságban betöltött szerepéről – jelentette be Major Gábor, az IVSZ főtitkára.

A digitális gazdasághoz új módszertan kell

A digitális transzformáció a gazdasági és társadalmi folyamatokat is olyan jelentős mértékben befolyásolja, hogy az eddig kizárólag a szűken vett IKT szektor mutatói helyett inkább a digitális gazdaság súlyát kell mérni. Ehhez azonban szükség volt egy új módszertanra is – tudtuk meg Both Vilmostól, a Századvég digitális üzletágának a vezetőjétől. A korábbi módszertan csak az input oldali mutatókat nézte, figyelmen kívül hagyta az ágazat továbbgyűrűző hatásait. A számítások alapjául szolgáló TEÁOR (tevékenységi körök egységes ágazati osztályozási rendszere) szerinti besorolás fő problémája az, hogy a vállalkozásoknak a fő tevékenységét veszi alapul. Egyebek mellett nem mér olyan tevékenységeket, mint az infokom tanácsadás, az online kis- és nagykereskedelem, valamint a szolgáltatóközpontok, a nem IKT cégek és a közigazgatás által előállított értékeket – hangzott le a kutatást bejelentő tájékoztatón.

Az új módszertan már nem is a bruttó hazai termék (GDP) alapján számol, hanem a bruttó hozzáadott értéket (GVA – Gross Value Added) veszi figyelembe. Az GDP-alapú módszertan figyelembe veszi az ágazati adók és támogatások egyenlegét is, ami a szektoron belül például a távközlést sújtó különadók miatt erőteljesen torzító hatású. Még az új módszertan sem tud azonban teljes képet adni a hazai digitális gazdaságról, mert a nem infokom cégek IKT jellegű tevékenységét csak korlátozottan tudja mérni, de a kutatók szerint még így is jóval valósabb képet mutat, mint a korábbi nézőpont.

Az összeszerelés bizonytalanabb kilátású, mint a szolgáltatás

A két módszertan közti különbség már a sarokszámoknál is szembeötlő.

A hagyományos módszertannal számolva az IKT szektor közvetlenül, közvetve és multiplikátor hatásokat is figyelembe véve összesen 3450 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket hozott létre, a teljes nemzetgazdasági GVA 13,7 százalékát, az ágazatban foglalkoztatottak száma 311 ezer fő, az összes foglalkoztatott 11,5 százaléka.

Az Századvég az új számítási elvekkel a hazai digitális gazdaság ennél jóval nagyobb súlyát mutatta ki. A digitális gazdaság (és már nem IKT szektor!) évi 4250–4830 milliárd forinttal a teljes GVA 18,6-20,1 százalékát, vagyis nagyjából ötödét adja. Ebben a szegmensben dolgozik a foglalkoztatottak csaknem 15 százaléka, összesen mintegy 400 ezer ember.

Az IKT szektor a magyar export 8,3 százalékát fedi le. Utóbbin belül a gyártáshoz kapcsolható kivitel drasztikus visszaesését, melyet a Nokiánál, a Jabilnál és a Flextronicsnál történt leépítések okoztak, kellően ellensúlyozni tudta a szolgáltatásexport dinamikus növekedése.

A szektor a K+F-re fordított költésből több mint 10 százalékkal részesedik, ennek alapján ágazati szinten a legtöbbet fordítja a hazai gazdaságon belül kutatás-fejlesztésre. A mutatók az egyes kutatási elemekben elérhető legfrissebb KSH adatok alapján készültek, így a GVA-ra, a foglalkoztatottságra és a K+F költésekre vonatkozó számok a 2013-as állapotokat tükrözik, az exporté viszont 2014-esét.

Ami a foglalkoztatottságot illeti, az IVSZ változatlanul fontosnak tartja kiemelni, hogy az ágazatban továbbra is legalább 10 ezer betöltetlen álláshely van. Ez a helyzet súlyosbodhat, ha csak nem változnak kedvező irányba a jelenlegi folyamatok.

"Ezen a téren sokat tehet az állam, illetve általában a politika" – fogalmazott Both Vilmos. Elismerte, hogy a foglalkoztatással, illetve az oktatással kapcsolatos jelenlegi stratégiai irányok egyelőre épp ellenébe mennek a kívánatosnak. Mint ismert az iparpolitikában a kormány egyfajta európai összeszerelő nagyhatalmi pozíció elérését tűzte ki célul, míg a közoktatásban az elmúlt néhány évben végrehajtott "reformok" hátrébb sorolták a digitális írástudáshoz szükséges ismeretek elsajátítását. (Ezt támasztották alá a Bitportnak egy másik téma kapcsán nyilatkozó oktatók is.)

Mitől változna meg ez a helyzet? – kérdeztük az IVSZ és a Századvég szakértőinek. Válaszuk szerint vannak biztató jelek a közigazgatásban, már csak a megfelelő hívószavakat kell megtalálni ahhoz, hogy a megfelelő döntési szintekre is eljusson az üzenet.