A mesterséges intelligenciára és a gépi tanulásra épülő technológiák előnyeit ma már sokan ismerik és még többen el is fogadják, az üzleti szereplők jelentős része mégsem töri magát az érdemi bevezetésekkel. A brit RELX Group november közepén tette közzé ezzel kapcsolatos felmérését, amelyet ezer vállalati felsővezető bevonásával készített el az államigazgatási, egészségügyi, banki és biztosítási, jogi és tudományos szegmensek lefedésével.
Bár a piackutató adatai az Egyesült Államok piacáról festenek pontos képet, annyiban az olyan régiókra nézve is tájékoztató jellegűek, ahol az MI-technológiák implementációjának tekintetében nem állnak jobban az amerikai nagyvállalatoknál.
A tanulmány legelőször is megállapítja, hogy nagyjából tízből kilenc cégvezető érti (érteni véli) a mesterséges intelligencia által teremtett lehetőségeket és kompetitív előnyöket. A gyakorlatban mégis csak a szervezetek valamivel több mint felénél vesznek igénybe bármilyen szinten is ilyen megoldásokat, minden ötödik esetben pedig azt is képtelenek megfogalmazni, hogy pontosan hogyan és miért kellene alkalmazniuk ezeket a technológiákat. Összességében az is elmondható, hogy a megkérdezettek kevesebb mint 20 százalékatervezi be az ilyen irányú beruházások értékének növelését.
Akik már benne vannak, még többet látnak bele
A kutatás megállípítja, hogy az MI-re és annak lehetőségeire irányuló figyelem soha nem volt még ilyen magas, az adaptációs ráta mégsem növekszik ennek megfelelően, amíg a fontos pozícióban lévő döntéshozók úgy támogatják a dolgot, hogy ahhoz nem rendelnek számottevő forrásokat, és nem koncentrálnak a feltörekvő technológiákra.
Azok a válaszadók egyébként, akiknek már tényleges tapasztalatokkal rendelkeznek a gépi tanulásra épülő megoldásokkal kapcsolatban, tízből heten pozitív eredményekről számoltak be; a legtöbben (40 százalék) a döntéshozatali folyamatok automatizálásában értek el eredményeket, amit az ügyfelek megtartása (36 százalék) és a csalások vagy visszaélések felderítése (33 százalék) követ.
Ezzel szemben az is érdekes, hogy az említett vezetők mindössze kétötöde szerint sikerült teljes mértékben kiaknázniuk a mesterséges intelligenciában, illetve a gépi tanuló rendszerekben rejlő potenciált, és ugyanilyen arányban tartják saját országukat az MI-fejlesztések globális éllovasának. A RELX Group anyaga azt is megállapítja, hogy a felsővezetőknek mindenképpen érdemes lenne tisztába jönni a fejlett technológiák gyakorlati felhasználásával (és egyáltalán a felhasználás lehetséges céljaival), mivel ez alapvető feltétele lenne a fentről induló beszerzési és implementációs kezdeményezéseknek, mint ahogy fontos lenne abból a szempontból is, hogy az üzeneteket sikerül-e közvetíteniük az alkalmazottak felé.
Először kisebb projektekben érdemes gondolkodni
Körülbelül ugyanez derült ki a Gartner egyik felméréséből is, amelyről még az év elején számoltunk be. Abban 50 százalék körülre tették az Mi-alapú megoldásokat már próbálgató, illetve a bevezetést tervező CIO-k arányát, és ugyancsak körülírják a bevezetéseket hátráltató szempontokat. Ilyen tényező, hogy sok esetben nem a közvetett üzleti értéket, hanem a közvetlenül elérhető pénzügyi nyereséget várnak a technológiától, és az MI kapcsán szinte azonnal fel szokott merülni az aktuális munkaerő létszámának csökkentése is.
A kutatócég mindehhez egy kiábrándító előrejelzést is csatolt: a Gartner prognózisa alapján 2022-re az MI-projektek 85 százaléka dől majd be valamilyen probléma (az adatok, az alkalmazott algoritmusok vagy az azokat kezelő csoportok valamilyen hibás működése) miatt. Legalábbis abban az esetben, ha a szervezeteknél továbbra sem tartanak be néhány ökölszabályt – például abban a korábban említett kérdésben, hogy hogyan adják el az AI-projektet az alkalmazottaknak.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak