Alig telik el úgy hét, hogy ne íródna újabb fejezet az SAP közvetlen hozzáférésekről szóló „folytatásos regényéhez”. A Diageo ellen indított közel 60 millió font körül zajló per (a témával itt és itt is foglalkoztunk) volt az első nagy sajtónyilvánosságot kapott eset, és már akkor sejthető volt, hogy precedensértékű lesz.

Ezt követte az újabb nagy fogás, amikor az AB InBev-vel keveredett mintegy 600 millió dolláros elszámolási vitába a szoftvercég. A felek végül peren kívül megállapodtak, de annak  pénzügyi részleteit nem hozták nyilvánosságra.

A hírek szerint a cég legnagyobb multinacionális ügyfelei egyre idegesebben figyelik a fejleményeket. Attól tartanak, hogy ez még csak a kezdet: bármikor sor kerülhet az ő közvetlen hozzáféréseiket vizsgáló auditra, aminek akár pénzügyi stabilitásukat veszélyeztető következményei is lehetnek.

Az SAP lépett: jönnek az új licencelési formák

Az SAP pedig – érzékelve ügyfelei növekvő aggodalmát –, áprilisban új licencelési modellek bevezetését jelentette be, amelyben külön modellt alkalmaz a közvetett hozzáférésre.

Az SAP az esetek többségében örökös licencet kínál, amelyért a licencdíjat a termék vásárlásakor kell megfizetni. Emellett külön – tipikusan éves díj ellenében – szoftverkarbantartási és -támogatási szolgáltatás is rendelhető a gyártótól, amelynek mértéke a licencszerződésben foglalt összeg bizonyos százaléka. A termékek alapvetően felhasználó alapon licencelődnek, amelyekhez nevesített felhasználói licencek vásárlása szükséges.

Ilyen nevesített felhasználó licencre minden olyan személynek szüksége van, aki a szoftvercsomagokhoz hozzáfér, független attól, hogy ez közvetlenül vagy közvetetten valósul meg. Esetünkben ez utóbbi érdekes. Közvetett felhasználásnak minősül, ha valaki nem kifejezetten az SAP szoftverhez, annak funkcionalitásához fér hozzá, hanem egy másik – nem SAP – alkalmazáson keresztül pusztán az SAP-ban tárolt adatokhoz (további részletek itt). Az indirekt hozzáférés körüli probléma nem újkeletű: az SAP erre jó ideje kiemelt figyelmet fordít.

A hivatalos megfogalmazás szerint az új licencelési forma célja, hogy ezt a közvetett hozzáférést legalizálja, ami valójában inkább azt célozza, hogy az ügyfelek ne erőszakos lépésnek érezzék a folyamatot. Az SAP inkább puha módszerrel venné rá őket a licencbázis növelésére. A licencelési forma megváltoztatása egyúttal bebetonozza a jövőbeli SAP-alkalmazások használatát az adott object területeken (értékesítés, logisztika, karbantartás, pénzügy stb.).

Fontos leszögezni, hogy az új konstrukció továbbra is fenntartja az indirekt hozzáférés meghatározásának szükségességét, és nem ad az ügyfeleknek döntési lehetőséget. Ezen túlmenően továbbra sem értékeli a korábbi, akár szerződéses viszonyból keletkezett esetleges jogi problémákat, így például azt, ha maga az SAP épített ki egy-egy adatkapcsolatot, de nem adott kellő tájékoztatást ajánlatában a felmerülő, az adatkapcsolat kiépítéséből következő többlet licencigényről.

Mielőtt bárki ezt a licencelési formát választaná a hagyományos, felhasználóalapú licenceléssel szemben, mindenképpen fel kell mérnie és ki kell értékelnie a jelenlegi működés licencelésre gyakorolt hatását. Minden ügyfél esete más és más, de általánosságban már most valószínűsíthető, hogy nagy mennyiségű rendelés esetén nem éri meg ez a forma. Az mindenképpen  megér egy részletesebb elemzést, hogy az adott szervezet jelenleg kihasználatlan licencei felhasználhatók-e a közvetett hozzáférésekből adódó esetleges licenchiány lefedésére.

Az értékesítés is leköveti az új linecelési formát

Nem elhanyagolható mellékszála a történetnek, hogy az SAP nemcsak új licencelési formát jelentett be, hanem immár egyértelműen szétválasztotta értékesítési és audit csapatát. Formailag ugyan korábban is különült a két szervezet, de az audit gyakorlatilag értékesítésvezérelt volt.

Zsoldos Sándor vezérigazgató,
IPR-Insights International

A szervezeti változás egyértelműen azt jelenti, hogy az ügyfeleknek ezentúl nem lesz lehetőségük alkudozásra, és ha lehet, még fontosabbá válik a rendszerkapcsolatok értékelése. Az audit csapat célja ugyanis nem lehet más, mint a saját profitcéljának elérése. Ez várhatóan a "minden közvetett hozzáférés" elvének érvényesítését, valamint az elérhető kedvezmények jelentős csökkentését fogja erősíteni.

Az egyelőre nem tisztázott, hogy az új helyzetben lesz-e lehetőség az ún. mixed landscape alkalmazására, azaz lehet-e vegyesen alkalmazni az indirekt hozzáférés licencelésére a hagyományos és az új módszert.

Ami biztosan megállapítható: a változások tükrében még fontosabbá válik, hogy a felhasználók proaktív szoftvergazdálkodást folytassanak, azaz már akkor képben legyenek licenceik és szoftverhasználatuk mértékével – és az optimalizálási lehetőségekkel –, amikor még meg nem jelentkezett be a szoftvergyártó auditálni. Mindennek záloga pedig a független licenctanácsadók igénybe vétele, valamint az indirekt felhasználás elemzésére is alkalmas célzott SAM szoftver alkalmazása.