Bár a Diageo még csak első fokon bukta el a perét az SAP-val szemben, érdemes átgondolni a tanulságokat. Ugyanis komoly összegek forognak kockán, és nem csak az SAP-licencek miatt. Fábián László (IPR-Insights) írása.
Hirdetés
 

Az SAP és a Diageo közötti per közelmúltban kihirdetett első fokú döntése nemcsak a szaksajtóban keltett nagy visszhangot világszerte. (A perről ítt olvashat részeltesen.)

A Diageo 2004 óta használ SAP-t, ám a 2010-es évek elején fejlesztett két saját CRM szoftvert a Salesforce.com platformján. A szoftverek hozzáfértek a mySAP ERP rendszeréhez, és abból információkat hívtak le. Az SAP szerint mivel az alkalmazások közvetett módon hozzáfértek az SAP rendszerben tárolt adatokhoz, a Diageónak addicionális licencdíjat kell fizetnie a közvetett szoftverhasználatért. A vitában a bíróság végül az SAP érvelését fogadta el., A döntés számos felhasználót késztetett arra, hogy áttekintse saját licencelési gyakorlatát.

Millió eurós kiadásokat generálhat

Ez érthető is, hiszen új helyzet állt elő a közvetett szoftverfelhasználással kapcsolatos licencdíj ügyében hozott ítélet, ami akár több millió eurós kiadást is jelenthet egy-egy nagyobb szervezet számára – és persze a másik oldalon több milliárdos bevételt a szoftvergyártó számára. Bár a pert még csak első fokon bukta el a brit italcég, a vállalatok körében megindult az ötletelés, hogyan lehet kivédeni vagy legalább optimalizálni a hasonló helyzeteket.

Első körben nyilván tisztázni kell, hogy 1. kik tekintendők közvetett szoftverfelhasználóknak, és van-e named user licencük; 2. milyen szerződéses feltételek vonatkoznak a közvetett szoftverfelhasználásra?; 3. hogyan teljesíthetők a jogszerű felhasználás feltételei?

Ez azonban még nem elég az üdvösséghez. A válaszok megadása ugyanis meglehetősen nehéz.

Nem SAP-specifikus a probléma

Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a problémakör nem új, és nem csak az SAP-felhasználókat érinti. Több nagy szoftvergyártó is évek óta vizsgálja felhasználóinál a közvetett szoftverfelhasználás mértékét. Csakhogy a gyártók többsége – ellentétben az SAP-val – jóval egyszerűbb licenckonstrukciókat alakított ki erre, másrészt árazásuk is jóval visszafogottabb.

Természetesen az SAP joggal követel díjat a licencfeltételekben foglalt közvetett szoftverfelhasználásért. Ugyanakkor jogos a felhasználónak az a kritikája, hogy a gyártó által megfogalmazott licencfeltételek nehezen átláthatóak.

Mi ennek az oka? Nem feltétlenül a gyártó csalafintasága; sokkal inkább történeti okai vannak, hogy kialakult ez a helyzet. Az SAP kezdetben elsősorban front-end rendszer volt, és később került előtérbe a más rendszerek által indirekt eléréssel igénybe vett back-end jellege. A nagy SAP-használó szervezetek ugyanis az idők során számos alkalmazást fejlesztettek az SAP-juk köré, melyek révén megvalósult a közvetlen használat. Ez egyébként tapasztalataink szerint a hazai piacon is lezajlott. Csakhogy – és ez is a probléma egyik gyökere – ezt a felhasználói szemléletben bekövetkezett változást az SAP licencstruktúrája nem (illetve lassan) követte le.

Mindez oda vezetett, hogy bár a felhasználók túlnyomó többsége sejti, hogy érinti a kérdés, nem tudja pontosan számszerűsíteni a közvetett felhasználás mértékét, és ráadásul nem is érzi magát elég felkészültnek e területen. Mindeközben az SAP természetesen igyekszik a maga hasznára fordítani a precedens jellegű ítéletet soron következő auditjai alkalmával.(Csak zárójelben: a piaci pletykák szerint gyarapodni is fognak emiatt a gyártói auditok).

Akkor nincs megoldás?

De hogyan kell kezelni a közvetett felhasználást licencelési szempontból? Az már tisztán látszik, hogy nem minden esetben elegendő a korábban alkalmazott eszközök és rutinok használata, például az, hogy számba vesszük az RFC (Remote Function Call) kapcsolatokat számát, és összevetjük a felhasználói csoportokban keringő feketelistákkal. Ugyanis nem önmagában egy-egy alkalmazás közvetett SAP-használata a kérdés, hanem az, hogy az miként fordítható le licencigényre. Tisztázni kell azt is, hogy a használat folyamatos vagy alkalomszerű, illetve emberi vagy technikai felhasználó kezdeményezi-e. Egy- vagy kétirányú a kommunikáció? Külön lekérdezés indítja az adatátvitelt, vagy tömeges jellegű? Van-e a lekérdezéseket sorba rendező adatgyűjtő a rendszerek közé iktatva? És még hosszasan sorolhatnánk a befolyásoló tényezőket.

A Diageo-perből gyakorlati lépéseket is le lehet vezetni arra vonatkozóan, hogy miként lehet a teljes SAP infrastruktúrát átláthatóvá tenni:

1. Azonosítani kell a lehetséges alkalmazásokat, amelyek közvetett szoftverfelhasználást okozhatnak, majd állítsuk fel köztük a sorrendet a várható pénzügyi kockázat alapján.

2. Gyűjtsünk be részletes adatokat a beazonosított rendszerekről – használatról, hozzáférési jogosultságokról –, majd értékeljük ki az adatokat.

3. Vizsgáljuk meg az esetleges átfedéseket, mert csak így lehet elkerülni a többszörös licencbeszerzést egy-egy felhasználó számára.

4. Mielőtt beszereznénk az egyes felhasználók számára új licencet, érdemes esetről esetre megvizsgálni, hogy a felhasználónak konkrétan mely SAP-funkciókra van szüksége.

Ha elvégeztük ezt a kétségtelenül munkaigényes elemzést, akkor azt már össze tudjuk vetni az aktuális árlistával és licencelési feltételekkel, hogy megtaláljuk a legköltséghatékonyabb licencelési konstrukciót. Ráadásul hosszú távra biztosíthatjuk az átláthatóságot és a jogszerű felhasználást, amivel minimalizálható a licenchiányból eredő kockázat.

Piaci hírek

Szép csendben mainstream lesz a kriptopénz

Az egyik legrégebbi alternatív fizetési rendszer, a PayPal is beszállt: mostantól lehetővé teszi a kriptovalutás tranzakciókat.
 
Hirdetés

Van olyan tanácsadó, aki pénzt hoz?!

Pedig külső szemlélőként csak annyit mutat meg, hogy miből van hiány és miből van fölösleg. Ám ha szoftverlicencekről van szó, ez százmilliókat is érhet – megtakarításban.

Elvben mindenki egyetért azzal, hogy egy vállalat informatikája optimális méretű és működésű kell legyen. A helyes arányok megtalálása azonban nehéz, különösen a szoftvereknél.

a melléklet támogatója az IPR-Insights

Nem általában a távmunkáé, hanem a mostani tipikus távmunka-helyzeteké. A szervezetek arra nem voltak felkészülve, hogy mindenki otthonról dolgozik.

Alapjaiban kell megújítani a biztonságról kialakított felfogásunkat

Tavaly január végétől megszűnt a Java SE 8 ingyenes frissítése, és a Java SE 11 sem használható ingyenesen üzleti célra. Tanácsok azoknak, akik még nem találtak megoldást. Hegedüs Tamás (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2020 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.